Háromszáz éves a plébániatemplom

2008 . október 27 .

Írta: Fogarasy Attila, Vörösvári Újság 2003. július

Ebben az évben ünnepeljük a vörösvári plébániatemplom fennállásának 300. évfordulóját. E kiemelkedő esemény alkalom a csendes magunkba fordulásra, jövőt fürkésző elmélkedésre, de alkalom a história lapjainak visszapergetésére, az évszázadok fakuló emlékeinek felfrissítésére is. Jelen írásunkkal az elmúlt években gyönyörűen megújult templomunk történetének néhány fontosabb eseményét elevenítjük fel. 1689-ben német telepesek érkeznek a török világban elnéptelenedett Vörösvárra.

Az első néhány telepest később sok száz követi. Dolgos és istenfélő nép telepedik le itt, s alighogy megépülnek az első vályogból vetett parasztházak, már azon gondolkodnak, hogy Istennek is méltó hajlékot emeljenek. Nemcsak a közös nyelv és kultúra, de a közös hit, a vallás is összeköti ezeket a hazát cserélt, kemény embereket. Minden közös imádság növeli a közösség erejét, túlélési esélyét a gyakran mostoha körülmények között. Sokan nem is bírják a rengeteg munkát, a megpróbáltatásokat, s tovább vándorolnak. Kell a templom, hogy a közösség élni tudjon, s halottaik is békében nyugodhassanak.

 

Alig néhány évvel az első telepesek megjelenése után már meg is alakult az egyházközség. Eugen Bonomi “A budai hegyvidék betelepítésének kora” című, 1940-ben kiadott dolgozatában a következőket olvashatjuk erről: “A római katolikus egyházközséget már 1692-ben megalapították. Négy évvel később, 1696-ban kapta meg a község első plébánosát Bernhard Hörmann személyében, aki 1702-ig működött itt. A plébánia az anyakönyveket 1693 óta vezeti.”

VALÓBAN 300 ÉVES?

Nem tudni, hogy pontosan mikor kezdődött a templom építése. Abban megegyezik a kutatók véleménye – s erre vonatkozóan találhatunk is írásos bizonyítékot -, hogy először egy fatemplomot emeltek a falu lakói.

Marlok István apátplébános – aki egyházi tevékenysége mellett igen jelentős történeti és néprajzi kutatómunkát is folytatott – a Székesfehérvári Püspöki Levéltárban bukkant a következő adatra: “Ecclesia antiqua lignea corruit.” Azaz: “A régi fatemplom tönkre ment.”
Eugen Bonomi a következőket jegyzi meg: “Az 1778-as egyházlátogatási (visitatio) jegyzőkönyvekben olvasható, hogy a templomot Krapff földesúr építtette 1689-ben. Krapff azonban csak 1696-tól kezdve (Csáky László után) volt itt földesúr, tehát az évszám helyesen 1698 lehet.”
Ez, a Bonomi szerint valószínűsíthető dátum már inkább a kőtemplom építésének kezdetét jelentheti, mintsem az azt megelőző fatemplomét.

Ahogy a fatemplom építésének pontos dátuma bizonytalan, a kőtemplom építésének megkezdését és elkészültét sem támasztják alá egyértelműen – e sorok írója szerint – hiteles történeti források. Csak közvetett bizonyítékaink vannak.
A Pest megye műemlékei című kiadvány sem közöl pontos adatokat. A szerzők szerint a templomot “1696-ban vagy 1700-ban építették, de valószínűbb az 1705. év.”
Marlok István írja a templom építéséről: “1703-ban a község egy kőből épített templomot kapott, miután a korábbi kis fatemplom (1692-ből) már majdnem összedőlt.”
Vajon miért akart összedőlni egy tíz évvel korábban épített fatemplom, ilyen rossz munkát végeztek volna a vörösvári ácsok?

Hiteles adatunk van arra egy korabeli jegyzőkönyvből, hogy 1702-ben már folyt a templom építése. Az 1702. július 10-i vármegyei jegyzőkönyvi bejegyzés szerint “A vörösváriak 100 forintos porcióbeli tartozását elengedik, mert templomukat építik.”

Levéltári adatok bizonyítják azt is, hogy 1703. február 23-án a helybeli postamester 9 éves fiát már az új templom mellett temetik el. (Az első temető a templomkertben lehetett.) Ez közvetett bizonyíték csupán, hiszen nem biztos, hogy ekkor a templom már befejezett állapotban volt.

Arra viszont pontos adataink vannak egy 1747-es Canonica Visitatio jegyzőkönyvében, hogy az új kőtemplomot 1705-ben Khemetmilner vörösvári plébános áldotta meg. (A Canonica Visitatio a plébániák – kánonjogban előírt – felkeresése felügyelet, ellenőrzés céljából az egyházmegye vezetője vagy annak küldötte részéről. Ennek során jegyzőkönyvben rögzítették az egyházközségre vonatkozó részletes adatokat.)

Kérdés: ha a templom 1703-ban már készen volt, miért kellett két évig várni a megáldásával, talán a kuruc háború kitörése miatt? (Hiteles adatok szerint 1703-ban a községet kuruc támadás érte.)

AZ ÉPÜLET

A templom Johann Danckmayr építőmestere munkája, aki az anyakönyvi bejegyzések szerint vörös-váron telepedett le. A templomot lapos zsindelytető fedte, a kórus, a szentély és sekrestyék valamint az ablakok boltívesek voltak, toronyként egy fából készült harangláb szolgált.

A XVIII. század végére a falu lakossága megtöbbszöröződött, így a templom már szűknek bizonyult. Ezért 1797-ben meghosszabbítják a templomhajót, és kőtornyot építenek rá. 1802-ben szentéllyel bővítik a templomot, és új sekrestyét építenek hozzá. 1821-ben lebontják a romladozó boltozatokat, és sík födémmel fedik a hajót.

Egy évszázaddal később ismét kicsinek bizonyul az épület az egyházközség számára, ezért 1932-ben a templom történetének legnagyobb átalakítása veszi kezdetét. A régi födémet lebontják, a falakat egy méterrel megemelik, a homlokzaton a kórus magasságában két új ablakot nyitnak, új boltozatokat építenek, s megújítják a teljes berendezést.

A templombelső legértékesebb része a főoltár, amelyet Marlok István apátplébános menekített ki a romokban álló Budai várpalota kápolnájából.
Művelődéstörténeti vonatkozása is van a keresztelő kútnak, amelyet Rehák Józsefné Moór Anna színésznő adományozott a templomnak.
Szintén művelődéstörténeti jelentőségű, hogy az oltár alatti kriptában helyezték végső nyugalomba a Majtényi család néhány tagját. (Majtényi Anna Madách Imre édesanyja volt.)

A templomot az 1744-es Canonica Visitatio szerint Fülöp és Jakab apostol tiszteletére építették a vörösváriak. Egy három évvel későbbi jegyzőkönyv már a Mindenszenteket nevezi a templom védőszentjeinek. Az 1757-es látogatási jegyzőkönyv nevezi először Mária mennybemenetelét a templom védőszentje ünnepének (augusztus 15.). Az 1932-34-es átalakítás után Nagyboldogasszony tiszteletére szentelik fel a templomot.

A templomot 1945 karácsonyán bombatámadás éri. A templom elé hulló orosz bomba nem rongálja meg komolyabban az épületet, de a miséről hazafelé tartó hívek közül halálos áldozatot szed.

A hetvenes években új sisakot kap a torony, a rendszerváltás után pedig nekikezdenek az épület teljes külső felújításához, amelyet 2001-ben sikeresen be is fejeznek. Hátra van még a belső tér renoválása – bizony itt-ott, s főleg az oltár mögött nagy darabokban hullik le a vakolat. Ismerve a vörösváriak odaadását, önzetlenségét, biztos vagyok benne, hogy a belső felújítás sem várat sokáig magára. 300 év óta sokat változott ez az épület, de változott a körülötte lévő világ is. Csak egyvalami maradt állandó: az itt élő emberek jövőbe vetett hite és hűsége, amely a templomot fenntartó közösséget éltette. Századokon átnyúló szilárd kapocs ez a templom, amely összeköt múltat, jelent és jövőt, egyént és közösséget. Sorsa a mi sorsunk, körvonalai a mi lelkünk körvonalai. Isten éltesse öreg templomunkat 300. évében!

Forrásmunkák:
Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza; Fogarasy-Fetter Mihály: Ami a monográfiából kimaradt; Pest megye műemlékei

Helyi időjárás

Derült
Vasárnap 01/21 10%
Derült
Túlnyomóan derült. A legalacsonyabb hőmérséklet -7°C.
Derült
Holnap 01/22 10%
Derült
Túlnyomóan derült. A legmagasabb hőmérséklet 2°C. Szelek ÉÉK és változékony.
Hózápor
Kedd 01/23 50%
Hózápor
Délelőtt hózáporok. A legmagasabb hőmérséklet 1°C. Szelek KDK és változékony. A hó valószínűsége 50%.

Előrejelzés jan. 19. – 24 -ig, az az ma péntektől – jövő hét szerdáig : Szerda óta már az 5. ill. 6. időjárási front vonul át térségünk felett a mai nap folyamán. Szerda este, késő este igen csak viharossá vá...

Folytatás >

Képviselő-testületi ülések

A Képviselő-testület következő rendes ülésére 2018. január 25. napján (csütörtök) 18 órától kerül sor a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében.

Észrevételek

Ha bármilyen kérdése, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a szerkesztőknek!