Bontási engedélyezési eljárás

Milyen esetben, illetve mikor kell bontási engedélyt kérni?

  • Bontási engedély alapján végezhető a bontási tevékenység, ha:
    • műemléket érint
    • helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint
    • érinti a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását vagy csatlakozó tartószerkezetét
  • A bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy meghatalmazottja nyújthatja be az építésügyi hatósághoz.
  • A kérelmet az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani.
Engedély és tudomásulvétel nélkül elbontható Bontási tudomásulvételhez kötött (Építésfelügyelet hatáskörébe tartozik) Bontási engedélyhez kötött
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet  2. melléklet szerint  nem engedély nélkül végezhető, de engedélyhez nem kötött pl. lakóépület, lakást tartalmazó épület bontása műemléket érintő, helyi építészeti örökségvédelemmel érintett, zártsorú vagy ikres beépítésű építmények

Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek

  1. A bruttó 300,0 m3 térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó egyszintes építmény bontása, kivéve
    1. a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épületet,
    2. valamint a lakást tartalmazó, a zártsorú vagy ikres beépítésű épületet.
  2. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince bontása.
  3. Meglévő építményben – alapozás nélküli – égéstermék-elvezető bontása, ha az nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.
  4. Önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény bontása, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
  5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet bontása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell:
    1. megváltoztatni,
    2. átalakítani,
    3. megbontani,
    4. kicserélni,
    5. megerősíteni vagy
    6. újjáépíteni.
  6. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
  7. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot, kivéve a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület bontását.
  8. Önálló reklámtartó építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg
    1. beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,
    2. beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.
  9. Temető területén:
    1. sírbolt, urnasírbolt bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet vagy a 3,0 m magasságot.
    2. urnafülke, sírhely, sírjel bontása.
  10. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel bontása, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen áll.
  11. Emlékfal bontása, ha annak magassága nem haladja meg a 3,0 m-t – kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen áll.
  12. Park – kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen van -, játszótér, sportpálya műtárgyainak bontása.
  13. Tömegtartózkodás céljára nem alkalmas, vagy legfeljebb 180 napig fennálló
    1. rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
    2. kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
    3. levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) ąbontása.
  1. Növénytermesztésre szolgáló üvegház bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg
    1. beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,
    2. beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.
  2. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg
    1. beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,
    2. beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.
  3. A 6,0 m vagy annál kisebb gerincmagasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló bontása.
  4. A bruttó 50,0 m3–nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó bontása.
  5. Támfal bontása, melynek mérete nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.
  6. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács bontása.
  7. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó áttelepítése, árnyékszék bontása.
  8. Építményen vagy építményben lévő napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó bontása, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit:
    1. megváltoztatni,
    2. átalakítani,
    3. elbontani,
    4. kicserélni,
    5. megerősíteni vagy
    6. újjáépíteni.
  9. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy bontása.
  10. Telken belüli geodéziai építmény bontása.
  11. Utasváró fülke bontása.
  12. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) bontása, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
  13. Építési tevékenység végzéséhez szükséges állványzat elbontása.
  14. Bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási épület bontása.
  15. Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó bontása, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
  16. Elektronikus hírközlési építmény körében műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet bontása, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg.
  17. Közforgalom elől elzárt, telken belüli 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáró-híd bontása.

Mit kell a bontási engedély iránti kérelemhez csatolni? 

A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell: 

  • az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,
  • az eljárási illeték befizetésének igazolását

A kérelemhez mellékelni lehet nyilatkozatokat annak igazolására, hogy nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban: 

  • az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, illetve 
  • az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát

Mikor kell szakhatóságot bevonni?

Szakhatóságot kell bevonni a bontási engedélyezési eljárásba, ha azt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. melléklete előírja.

Mennyi az eljárás illetéke?

Az eljárás illetékét, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XV. fejezetének szabályai szerint kell megfizetni.

Az engedélyezés egyéb szabályai

A bontási engedély iránti kérelemmel együtt nyújtható be: 

  • építési engedély iránti kérelem
  • Az eljárás megindításáról értesítést bocsát ki az építésügyi hatóság. 
  • Az építésügyi hatóság legfeljebb tíz napos teljesítési határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.
  • A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles helyszíni szemlét tartani, arról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről, annak környezetéről  dátummal ellátott fényképfelvételt készíteni, továbbá meggyőződik arról, hogy 
    • adottak-e a döntés meghozatalának feltételei, 
    • az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet, 
    • a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát. 

Ki értesül az engedélyről, az engedély jogerőre emelkedéséről? 

A bontási engedély iránti kérelem tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető.

Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell:

  • ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett
    • az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
    • az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával,
    • azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont,
  • tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik

A jogerős döntést közölni kell:

  • az építtetővel vagy meghatalmazottjával,
  • az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül,
  • a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel.

Az engedély feltételei és azok teljesítése 

  • A bontási engedély nem mentesíti az építtetőt a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól. 
  • A bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el.
  • Bontási tevékenységet az építtető csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet. 
  • A bontási engedély tájékoztatást tartalmaz arról, hogy a tervezett bontási tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz előzetesen be kell-e jelenteni és hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e. 
  • Az építtető a bontási tevékenység befejezését követően – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. 
  • Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal.
  • A bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásban (OÉNY) történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.

Meddig hatályos az engedély és meghosszabbítható-e? 

A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos

  • A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt 
    • a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy 
    • a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik. 
  • Az engedély hatályának lejárta előtt az ÉTDR legalább kilencven nappal automatikus figyelmeztetést küld az építtetőnek. 
  • Az építésügyi hatóság az engedély hatályát az építtető annak lejárta előtt benyújtott kérelmére legfeljebb két alkalommal egy-egy évvel meghosszabbíthatja. 
  • A bontási engedély hatálya meghosszabbítható a bontási tevékenység végzésének megkezdése előtt
    • ha az engedélyezett bontási tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok nem változtak meg, 
    • ha az engedélyezett bontási tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények az engedély feltételeként előírva teljesíthetők
  • Az építésügyi hatóság a bontási engedély hatályát a megkezdett bontási tevékenység esetén akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha
    • az elvégzett építési tevékenység szabályos 
    • az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült 
    • az engedélyezett bontási tevékenység végzésének készültségi foka meghaladja az 50%-ot
  • Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. 
  • Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni lehet, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását.

Helyi időjárás

Jórészt felhős
Ma 09/25 10%
Jórészt felhős
Helyenként felhős. A legmagasabb hőmérséklet 19°C. Szelek K és változékony.
Helyenként felhős
Holnap 09/26 10%
Helyenként felhős
A délelőtti felhősödést délután napsütés követi. A legmagasabb hőmérséklet 23°C. Szélerősség KÉK 10 és 15 km/h közötti.
Helyenként felhős
Szerda 09/27 10%
Helyenként felhős
Helyenként felhős. A legmagasabb hőmérséklet 21°C. Szélerősség K 10 és 15 km/h közötti.

Előrejelzés szept. 22 – 26 -ig, az az ma péntektől – jövő hét keddig : A csütörtöki cudar, igen csak szeles, viharos, kiadós esővel, és novemberi hideggel tarkított időjárás után, melyet egy hullámzó frontren...

Folytatás >

Képviselő-testületi ülések

A Képviselő-testület következő rendes ülésére 2017. szeptember 28. napján (csütörtök) 18 órától kerül sor a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében.

Észrevételek

Ha bármilyen kérdése, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a szerkesztőknek!