Az országalapító ünnepén
Látogatás a Szent István Bazilikában

Májusi számunkban arról írtunk: aki csak teheti, utazzon el Debrecenbe, és tekintse meg a Déri Múzeumban Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiáját. Most ugyanezzel kezdjük a gyönyörûen restaurált Szent István Bazilikáról és a Szent Jobbról szóló cikkünket. Kérjük az olvasót, ne mulassza el a húszévi munkával felújított templomot és a magyarság egyik legfontosabb ereklyéjét, jelképét õrzõ Szent Jobb Kápolnát felkeresni a mindennapok harsány tolongásai után egy órányi lélekkel teli csendet áldozva rá.

A Szent István Bazilika

Szabó Géza kanonokhoz, a Szent István Bazilika plébánosához igyekszem a hatalmas templom melletti, Hercegprímás utcai plébániára. A találkozót nemcsak azért kértem tõle, hogy Szent István-nap kapcsán a megújult épületrõl beszélgessünk, hanem hogy a vörösvári plébániatemplom oltára és a várbeli Szent Jobb Kápolna sorsáról megjelent írásaink folytatásaként a Szent Jobb történetével ismertesse meg újságunk olvasóit.

A Szent Jobb a XVIII. században készült gótikus ereklyetartóban

A kanonok úrhoz szándékosan a megbeszélt idõpontnál egy órával korábban érkezem, hogy megtekinthessem a Hild József tervezte, klasszicista és neoreneszánsz stílusú templomot, amelyet 1846-ban kezdtek el építeni és 1905-ben szenteltek fel. Nemcsak az építése tartott nagyon sokáig, közel hatvan évig, de az 1983-ban megkezdõdött felújítás is két évtizedet vett igénybe.

A megfeketedett falú, omló kövû épület csodálatosan újjászületett, s Budapest egyik leglátogatottabb nevezetességévé vált. Ott jártamkor egy olasz turistacsoport gyönyörködött benne, ami ugyancsak büszkévé teheti a magyar embert, ha már a mûemlékekben, dómokban, katedrálisokban igencsak gazdag taljánok hozzánk jönnek templomnézõbe.

Kicsit nehezen lehet bejutni az épületbe, a fõbejáratnál már az augusztus huszadiki emelvényt építik, a téren pedig egy tévémûsort forgatnak az ilyenkor megszokott káoszos buzgalommal.

Végigjárom a templombelsõt, megcsodálom a szobrokat, oltárokat, színes üvegablakokat, az oszlopfõk és a boltozat aranyozott díszeit, elmélyülten állok meg a fõoltár Szent István-szobra elõtt, s megilletõdve lépek be bányatelepi templom méretû Szent Jobb Kápolnába. A háború óta itt õrzik a magyarság egyik legszentebb ereklyéjét, Szent István király jobb kézfejét.

A bazilika megújult, pompázatos és fenséget árasztó belseje

Korábban a várkápolnában, az oltár mögött fülkeszerûen kialakított Szent Jobb Kápolnában õrizték, ugyanabban a kettõs ereklyetartóban, amelyben ma is megtekinthetõ. (Amint korábbi cikkeinkben megírtuk, a várkápolna a második világháborúban súlyos sérüléseket szenvedett. A fõoltárt és a várkápolna padlólapjait 1957-ben Pilisvörösvárra, a Szent Jobb Kápolna mozaikját Balatonalmádiba menekítették.)

Miután megcsodálta az ember a templom belsõ világát, különleges élményt nyújt az ember számára, ha megmássza a külsõ kupolába vezetõ véget érni nem akaró csigalépcsõt. A kupola kerengõjébe kilépve, s azt körbejárva beláthatjuk egész Budapestet, és soha nem látott perspektívából tekinthetjük meg a belváros jól ismert mûemlékeit, középületeit.

A templomjárás során majd elfeledkeztem eredeti célomról, s ugyancsak nyakamba kellett szedni a lábamat, hogy a kupolából idejében leérjek a plébános úrral megbeszélt találkozóra.
Szabó Géza kanonok, aki 1982 óta a Szent István Bazilika plébánosa, azonnal fogad, bár az ünnep közeledvén kevés ideje van a számomra. Kérdésemre elmondja, hogy a bazilika felújítása – amelynek összege meghaladta az ötmilliárd forintot – lényegében befejezõdött, már csak kisebb pótmunkák vannak hátra. Fontos megjegyezni, hogy 2001-ben a bazilikát a magyar állam a millenniumi év lezárásaként az egyház birtokába adta.

A parlament a bazilika kupolájának kerengõjérõl

A Szent Jobb története

A kanonok úr a bazilika plébánosaként egyben a Szent Jobb õre is. Nála jobban senki nem ismeri e kiemelkedõ fontosságú ereklye történetét. Így hát arra kérem, elevenítse fel a Szent Jobb históriájának legfontosabb momentumait.

A kanonok úr elmondja, hogy Szent István királyunk szentté avatásának napján, 1083. augusztus 20-án Szent László király VII. Gergely pápa jóváhagyásával kivétette a tetemet a sírból és egy ezüstkoporsóba helyeztette. Valószínûleg ekkor már hiányzott a király jobb karja.

A kart a legenda szerint Mercurius, a fehérvári bazilika õrkanonoka emelte ki korábban a sírból és vitte magával Nagyváradtól északra, a Berettyó mellett lévõ birtokára. Szent László király megbocsátott a tolvaj szerzetesnek és jóváhagyta a birtokon egy monostor megalapítását. (Köré épült késõbb Szentjobb mezõváros, amelynek mai román neve: Síniob.)

A Szent Jobb monostorban 1084 május 30-án helyezték el a király jóváhagyásával az ereklyét. Május 30. ma a Szent Jobb ereklye átvitelének emléknapja. Késõbb a kar alsó része Lengyelországba, Lembergbe került, felsõ része pedig Bécsbe. A Szent Jobb

Monostorban csak István király kézfejét õrizték tovább. A monostor a török korban teljesen elpusztult. Ekkoriban már ismét Székesfehérváron volt megtalálható az ereklye.
Nem tudjuk pontosan hogyan és mikor került a Szent Jobb a horvátországi Raguzába (ma: Dubrovnik). Egy 17. századi feljegyzés tesz elõször említést arról, hogy „Raguzában a városi tanács õrzi a magyar király ereklyéjét”. (István király egy másik ereklyéjét: koponyacsontját ma is Dubrovnikban õrzik.)

A bazilika a Szent István tér felõl

1771-ben Mária Terézia diplomáciai úton visszaszerzi a Szent Jobbot, barokk ereklyetartót készíttet a számára és ünnepélyes keretek közt Budára viteti. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízza és ezzel együtt elrendeli Szent István napjának, augusztus 20-ának a megünneplését. Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendjének, majd a rend megszûnése után, 1865-tõl az esztergomi fõegyházmegyének a feladata volt a Szent Jobb biztonságos õrzése. Az 1900-as évek elején az ereklye a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került.

Ekkoriban már egy új gótikus stílusú tartóban van elhelyezve egy belsõ hengerben. (A Mária Terézia által készíttetett ereklyetartó ma az esztergomi bazilikában látható.)
1938-ban a 34. eucharisztikus világkongresszus és a Szent István jubileumi év alkalmából a Szent Jobb körbeutazza az országot. (A Szent Jobbot szállító „Aranyvonat” áthalad Pilisvörösvárott is. – a szerk.)

1944-ben a Szent Jobbot a koronaékszerekkel együtt a koronaõrök az amerikai megszállási övezetbe menekítik. Az amerikaiak a koronaékszereket Washingtonba szállítják, a Szent Jobbot azonban a Vatikán tanácsára visszaadják Magyarországnak. Az ereklyét 1945. augusztus 19-én amerikai katonai küldöttség hozza vissza Budapestre, így még meg tudják rendezni a másnapi körmenetet.

A Szent Jobb-körmenet

1947-ben Mindszenty bíboros vezetésével félmillió ember vett részt a Szent István-napi körmeneten, ezért a következõ évben a kommunista vezetõk már nem engedélyezték a felvonulást. Több mint negyven évi szünet után, 1989. augusztus 20-án rendezték meg újra a Szent Jobb körmenetet, amely ma a Szent István tér - Zrínyi utca - József Attila utca - Nádor utca - Október 6. utca - Zrínyi utca - Szent István tér útirányon halad.

A körmenet élén a Szent Jobb õrét láthatjuk, maga mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorával. Az ereklyehordozókat – akiket a Szent Jobb õre nevez ki – a bíboros követi, majd az államfõ és a diplomáciai testületek tagjai. (A menetben elöl évrõl évre ott halad a pilisvörösvári Tasnádi Tamás is, aki a Szent István lovagrend mestere. – a szerk.)
A körmenet évrõl évre rengeteg hívõ számára jelent felejthetetlen élményt. Szent István királyunkat ma ismét méltó módon tisztelhetik és ünnepelhetik egész Magyarországon.

A Szent Jobb õre

Szabó Géza kanonok úr elmondja, hogy amikor kinevezték a Szent István Bazilika plébánosának és egyben a Szent Jobb õrének, rendkívüli meghatottságot érzett. Megtisztelõ és egyben igen felelõsségteljes feladat az ereklye õrzése és gondozása.

A Szent Jobb õrének gondoskodnia kell az ereklye biztonságáról, épségérõl és a híveknek való bemutatásáról. Augusztus 20-án kívül még Nagyboldogasszony napja, Szent László és Szent Imre ünnepe és május 30-a tartozik a Szent Jobb köré szervezõdõ ünnepkörbe.

Indokolt esetben az ereklyét a Szent Jobb õre kivitetheti a bazilikába, hogy bemutathassák a hívõknek.

A kanonok úr elmondja, hogy a Szent Jobbot 1988-ban Szentágothai János és 1999-ben Réthelyi Miklós professzorok vezetésével alapos anatómiai vizsgálatnak vetették alá. Mindkét esetben egybehangzóan megállapították, hogy egy 900-1000 éves mumifikálódott erõs szorítású, férfi kézfej található az ereklyetartóban. A testrész természetes módon mumifikálódott, mindenféle emberi beavatkozás nélkül, és igen jó állapotban van.

Ezért továbbra sincs akadálya, hogy nagy tisztelettel körbehordozzák, és augusztus 20-án hívõk ezrei láthassák a Szent István-napi körmeneten.

– Amikor 1982-ben Lékay bíboros úr kinevezett a bazilika plébánosává, két fontos és megtisztelõ feladatot jelölt ki a számomra: a bazilika restaurálását és a Szent István-kultusz fellendítését. Két évtized múltán örömmel és megelégedéssel mondhatom: mindkét feladatot teljesítettem – búcsúzik el tõlem Szabó Géza kanonok úr a látogatásom végén.

Hazafelé tartva ismét átvágok a Szent István téren, s fölém magasodik az országalapító király kézfejét õrzõ impozáns templom. Feltekintek a magasba, s tekintetemmel a hatalmas kupola kerengõjét keresem, ahonnan lefotóztam a budai várat és a parlamentet. A nap a szemembe tûz, kezemet teszem védõn ellenébe. Hirtelen egy frizbi húz el fél méterrel a fejem mellett. A forgatáson lévõ fiatalok játszanak a téren. Vidámak, felszabadultak, életerõtõl duzzadók. Az évszázadokból kilépek a jelenbe, s elindulok a metró felé.

Fogarasy Attila

Kapcsolódó link
A Szent István Bazilika honlapja:
www.basilica.hu

 

 


Fel a lap tetejére


IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata e-mail

Szerkesztõ: Schuck Béla e-mail