V. Nemzetközi kõkonferencia

A Kõfaragó és Műkõkészítõ Vállalkozók Országos Ipartestülete február 25-én hatodik alkalommal rendezte meg Pilisvörösváron a Nemzetközi kõkonferenciát. A rendezvényre hat országból 150 szakember érkezett, hogy meghallgassa a német, magyar és olasz nyelvű elõadásokat, amelyek igen változatosak voltak. A kimondottan szakmai jellegű elõadások mellett (A műkõgyártásnál leggyakrabban elõforduló hibák) volt szemet gyönyörködtetõ filmvetítés (A carrarai márványbánya), kõkiállításra invitáló ismertetõ (A veronai vásár) és kultúrtörténeti visszatekintés (A kõfaragó jelek története).

Szakmai eszmecsere a gimnázium aulájában
kiállított faragott oszlopfõrõl

Igen érdekes volt mindezek közül a veronai Marmomacc Nemzetközi márvány, díszítõkõ és technológiai kiállításról szóló tájékoztató. Ez a vásár a kétévenként Nürnbergben megrendezett Ston+tec mellett a köves szakma második legjelentõsebb találkozója. A múlt évi vásáron 48 országból 1400 kiállító cég vett részt. Az általuk kiállított nyersanyagok, termékek, gépek, segédeszközök összesen 63 ezer m2 vásárterületet foglaltak el. A rendezvénynek négy nap alatt 61 ezer látogatója volt.

Csanádi Gabriella, az ipartestület elnökhelyettese a kõfaragójelekrõl (kõfaragójegy, mesterjegy) tartott elõadást. Megtudhattuk, hogy ezeket a megkülönböztetõ jeleket akkor kezdték alkalmazni, amikor az emberek többsége még nem tudott olvasni. Már az ókorban is elõfordultak, de igazából a középkor elejétõl terjedtek el Európában. A kõfaragók ezekkel a kõbe vésett jelekkel különböztették meg munkájukat másokétól. Fontos szerepe volt a munkabér elszámolásánál is. A kõfaragójelek egyszerű vonásokból álltak, a mesterek abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy jelüket pajzsba foglalhatták.
Magyarországon a XV. századtól találkozhatunk kõfaragójelekkel. (A Magyar Néprajzi Lexikon szerint „legszebb emlékei a kassai dómban, a budai várpalotában és a kolozsvári Szent Mihály-templomban találhatók.” – a szerk.)

A kõfaragójel a modern korra elveszítette a jelentõségét, csak a legutóbbi idõkben kezdik a kõfaragó szakmában újra bevezetni. Kõfaragójelet nem kaphat bárki, azt ki kell érdemelni magas szintű szakmai tudással és minõségi munkával. A kõfaragójelek kiadásáról a Kõfaragó és Műkõkészítõ Vállalkozók Országos Ipartestülete dönt. (További információk: www.stoneinfo.hu.)

A VI. nemzetközi kõkonferencián ünnepélyes keretek között adták át az ipartestület által elbírált kõfaragójeleket.

Kõfaragójelet kapott többek között Molnár Sándor kõfaragó mester, Csitári Krisztián, Silling Gyõzõ kõfaragó segéd és Peller Balázs kõfaragó tanuló.

Magyar kõfaragók Mainzban

Egy EU-által támogatott nemzetközi projekt keretében õsszel magyar kõfaragók vettek részt a mainzi székesegyház restaurálásában. A fiatalok azt a feladatot kapták, hogy készítsenek másolatokat a dóm román stílusú oszlopairól vörös majnai homokkõbõl. A munka során igyekeztek a közel ezer évvel ezelõtti mesterek gyakorlatát követni, így lemondtak a pontozókészülékek használatáról. A fiatal magyar kõfaragók meglátogatták speyeri, wormsi és kölni dómot is, ahol szintéin restaurálási munkák folynak.

A projektben részt vevõ fiatal francia és német kõfaragók részt vettek a vörösvári kõkonferencián is.

F. A.


A mediátorokról
Pereskedés helyett kérje közvetítõ segítségét!

A Magyar Országgyűlés 2002-ben alkotott törvényt a mediátori (közvetítõi) tevékenységrõl, szabályozva ezzel a mediátorok működését, nyilvántartásba vételét, az általuk lefolytatott eljárás menetét.

A kép csak illusztráció

Ez a leginkább elõnyõs vitarendezési technika az üzleti, kereskedelmi és a pénzügyi világban, ahol különös jelentõssége van a kiépített kapcsolatrendszer fenntartásának, a jó hírnévnek, a gyors döntéshozatalnak.

Nem feltétlen szükséges, hogy jogvitáinkat bíróság elé vigyük.

A bírósági eljárásnak számtalan hátránya van: hosszú évekig elhúzódik, rendkívül költséges, a döntés joga nincs a felek kezében, ezért az ítélettel gyakran még a pernyertes fél sem elégedett, a felek közötti viszony megromlik.

Ezen tényezõk késztetik az ügyfeleket, különösen a gazdasági szféra szereplõit arra, hogy tevékenységi körükben felmerült vitás ügyeiket mediáció (közvetítés) útján rendezzék. Ez utóbbi hazánkban meglehetõsen új, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa számos országában jelentõs múlttal rendelkezõ, szívesen alkalmazott eljárási forma, amely jellegében és logikája szerint jelentõsen eltér a hagyományos peres technikáktól.

A mediáció jellemzõi: gyorsaság, költségkímélet, jövõorientáltság, rugalmasság, önkéntesség, eredményes végrehaj-tás… Természetesen szükséges, hogy a felek hajlandóak legyenek együttműködni, saját érdekükben tárgyalóasztalhoz ülni.

Az eljárás során a konfliktusban érintett felek közötti tárgyalást, megegyezést pártatlan harmadik személy – a mediátor – segíti elõ.

A mediátor feladata a szembenálló felek közötti indulatok fékezése, a megoldásra váró, érdekalapú konfliktus okának tisztázása, konstruktív párbeszéd kialakítása a felek között.

Ezzel segítik a feleket abban, hogy megtalálják azt a megoldást, amely számukra a legkedvezõbb.

A mediátor szaktudásán, szakmai gyakorlatán alapuló egyezségi javaslatot terjeszthet elõ, melynek elfogadása a felek akaratától függ.

Ennek elkészítéséhez szükség szerint szakértõi segítséget vesz igénybe.

A mediátor maga soha nem hoz határozatot, a döntés joga a felek kezében van, az eljárás alatt semmi olyan nem történik, amelyhez ne járulna hozzá minden résztvevõ.

Az eljárás során kidolgozott és a felek által elfogadott egyezség okiratba foglalásáról a mediátor gondoskodik.

Amennyiben az egyezség létrejön, perre nem lesz szükség, mivel a felek által megkötött megállapodás minden érintett személy érdekeinek megfelel, annak gyors végrehajtása saját érdekük.

Dr. Zarka Szilvia
IM által bejegyzett mediátor
06-20-9391-394

 


Fel a lap tetejére


IMPRESSZUM:
Copyright © Pilisvörösvár Város Önkormányzata e-mail

Szerkesztõ: Schuck Béla e-mail