ELŐZŐ OLDAL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 - oldal KÖVETKEZŐ OLDAL

3. oldal Önkormányzati hírek

Álljunk meg egy szóra
Grószné Krupp Erzsébet polgármesterrel

– Tisztelt polgármester asszony! A most távozó képviselő-testület tagjainak tevékenységére minden bizonnyal úgy fognak emlékezni a vörösvári polgárok, különösen a Karátsonyili-getiek, mint a „nagy útépítőkre”, hiszen tapasztalatom szerint – eddig legalábbis – a lakosság számára a járható utak voltak a legfontosabb feltételei a „városi létnek”. Valószínűleg ezután az emberek figyelme jobban ráirányul a kultúrára, az oktatásra, a sportra vagy a hagyományápolásra is. Vagy tévedek?

Nagyításhoz kattintson a képre!– Nos, igen, én is úgy tapasztalom, hogy manapság már ritkábban teszik fel a gúnyos és lekicsinylő kérdést a vörösváriak, hogy: „Ez is város? Bezzeg Szentiván!” Az útprogram – amelyet 10 évvel ezelőtt indított el az önkormányzat – mostanra kiteljesedett, és látványos eredményeket hozott. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez az önkormányzat az oktatás, a kultúra és sport területén is jelentős beruházásokat hajtott végre az elmúlt négy év folyamán: bővítettük a gimnáziumot, kicseréltük intézményeinkben a nyílászárókat, bővítettük és újjáépítettük a Szabadság úti óvodát, magas tetővel láttuk el és felújítottuk a homlokzatát a Zrínyi utcai óvodának, és hamarosan ugyanez történik meg a Rákóczi utcai intézménnyel is. Folyik a kultúrház átépítése, és dolgoznak a sportpálya korszerűsítésén is. Ugyanakkor valóban igaz, hogy a kultúra, az oktatás, a sport és a hagyományápolás területén rengeteg teendőnk van még. De az előrelépési szándék gondosan előkészített terveinkben is kifejeződik. Szakmailag rendkívül sikeres volt a Szabadidőközpont megvalósítására kiírt tervpályázat, októberre elkészülnek az engedélyezési tervek. Szintén októberre készülnek el a bölcsőde engedélyezési tervei. Mindezeken felül már rendelkezünk a Templom téri iskola felújításának és bővítésének terveivel is.

– De minek a terv, ha nincs rá forrás?

– Tudni való, hogy intézménybővítési, -fel-újítási pályázatokon csak engedélyezési tervekkel lehet részt venni. Nem akkor kell nekifogni egy terv elkészítésének, amikor megjelenik egy pályázat, hanem ugrásra készen kell figyelni, kész tervekkel a tarsolyunkban, hol nyitják meg egy-egy forrás csapját. Minél több ilyen tervünk van, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy támogatáshoz jussunk.

– Már a választási kampány jegyében fogalmazódnak meg azok a vélemények, mely szerint úgy kell fejleszteni a várost, hogy elkerüljük az „aránytalan mértékű hitelfelvételt, és megőrizzük a város pénzügyi stabilitását”. Úgy gondolom, ezek nagyon is jogos kívánalmak.

– Korábbi beszélgetéseinkben világosan kifejtettem, hogy a felvett hitelt magából a befolyó súlyadóból fedezni tudjuk, és a város pénzügyi helyzete továbbra is szilárd marad. A magam részéről egyáltalán nem tartom aránytalannak a hitelfelvételt, hiszen mind az utakra, mind a kultúrház átépítésére szükség volt, szabad pénzügyi forrásokkal pedig nem rendelkeztünk. A hitelfelvétel persze mindig politikai kockázattal jár, ezzel természetesen tisztában voltunk, vállaltuk. Hozzá kell tennem, manapság még a nálunk gazdagabb önkormányzatok is csak pályázatok vagy olyan kedvező kamatozású célhitelek révén tudnak fejleszteni, mint amelynek segítségével beruházásaink egy részét megvalósítottuk. Úgy gondolom, ha ezt az alkalmat nem ragadtuk volna meg: sok évre visszafogtuk volna városunk fejlődését.

– Sok ember véleményét ismerem az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatban. Az útépítéseket – a kifogások, kritikák ellenére – pozitívan fogadta a lakosság. Megmondom őszintén azonban: a kultúrház átépítéséről a legtöbb ember negatívan vélekedik: aggályaikat, értetlenségüket, sőt ellenszenvüket fogalmazzák meg…

– Két gondolatot vetnék itt fel. Az egyik, hogy a most lebontott épületet senki sem szerette, jellegénél, kialakításánál fogva alkalmatlan volt arra, hogy közösségi térré váljék. Egyfajta zárványa volt a szocialista kultúrapolitikának. Egyesek kimondottan gyűlölték azért, hogy a Herbst-vendéglőből kialakult régi kultúrházat, amely jobban illett a falu arculatához, ez az épület eltörölte a föld színéről. Véleményem szerint ez az ellenszenv és tapasztalat fejeződik ki abban, hogy a vörösváriak egy része előítélettel fogadja az építkezést. Azt gondolják, hogy itt egy ugyanolyan vacak épület jön létre, mint az előző volt. Sokan mondják azt is, hogy le kellett volna bontani az egészet és egy teljesen új, mélygarázsos épületet emelni helyette. Nos, valóban ez lett volna a legjobb, de egy ilyen nagyjából egymilliárd forint nagyságrendű építkezéssel valóban megrendíthettük volna az önkormányzat anyagi helyzetét. Álmaink persze lehetnek, de a megvalósításnál nagyon is ébren kell lennünk…

A másik gondolat: akármennyit is foglalkoztunk vele ezen újság hasábjain, úgy látom, a polgárok még mindig nem értik, hogy mi szükség van arra, hogy átköltöztessük a zeneiskolát a kultúrházba. Előrebocsátom, hogy egy átgondolt koncepció, sok ember véleményének kikérése után történik mindez. Mindnyájan tudjuk, hogy a zeneiskola milyen nagyszerű eredményeket ért el az elmúlt években, miközben állandó tanteremhiánnyal küszködött. A kultúrház hatalmas épületében pedig a „vendég” volt kevés. Mivel az épületet mindenképpen fel kellett újítani, ésszerűnek tűnt, hogy cseréljük meg a két intézményt, így mindenki jól jár. Átgondoltuk, hogy mely tevékenységek tartoznának a Művészetek Háza és melyek a Közösségi Ház feladatkörébe. A koncepciót tettek követték, amelynek eredményeként mára már minden járókelő láthatja, hogyan bontakozik ki a Csikós Mihály tervezte esztétikus és a kor kívánalmainak megfelelő épület a Fő úton.

– Egy olvasónk „rezsizabálónak” nevezte az új épületet…

– Az új épület légköbméterben nem lesz sokkal nagyobb, mint az eddigi volt. A többlet a most épülő harmadik szint a főépületen. A nyílászárók, a hőszigetelés, a fűtés- és világításrendszer ugyanakkor sokkal korszerűbbek lesznek, mint az eddigiek. Tehát nemcsak egy jobb elrendezésű, jobban használható és esztétikus épületet kapunk, hanem ráadásul gazdaságosabban lesz működtethető – olcsóbb rezsivel. Bízom benne, hogy a vörösváriak megszeretik majd ezt az épületet. Nem szeretném, ha ugyanolyan sorsra jutna, mint az előző.

– Új elem viszont a két intézménnyel kapcsolatban, hogy a képviselő-testület hajlik arra, hogy a zeneiskolát és a kultúrházat összevonva egy többcélú oktatási-kulturális intézményt hozzon létre, amely egy igazgatóval két épületben működne. Mi ennek az értelme?

– Természetesen az ésszerűség, a gazdaságosabb működtetés gondolata áll a háttérben. A helyiségekkel, lehetőségekkel jobban lehet gazdálkodni akkor, ha az irányítás egy kézben van. Az intézmény vezetésére pályázatot írnánk ki. Energikus, ambiciózus vezetőt látnánk szívesen az igazgatói székben, aki nemcsak hogy racionális gazdálkodásra képes, de kreatív, újító szelleme révén lendületbe tudná hozni a kultúrát városunkban.

– Mindenki tudja: mennyire nem szerencsés, hogy a zeneiskola jelenlegi helyén társbérlőként működik egy épületben egy másik intézménnyel. Ráadásul a gimnázium fenntartója nem is az önkormányzat. Ez a helyzet a jelenlegi elképzelések szerint továbbra is megmaradna. Mi lehet hosszú távon a megoldás?

– Véleményem szerint az egyik lehetséges megoldás az lehetne, hogy a zeneiskola jelenlegi helyiségeit kiváltanánk másutt, és az egész épületet átengednénk a gimnáziumnak. A legalkalmasabb új helyszín a Városi Könyvtár lenne. A könyvtár udvarán új épületszárnyat építenénk, és vele együtt felújítanánk a régi szárnyakat is, méghozzá a Fő úti homlokzat stílusában. Az így létrejövő oszlopos, átriumos épületben – német testvérvárosi mintára – létrehozhatnánk a Polgárok Házát, amely valódi közösségi teret eredményezne. A könyvtáron kívül helyet kapnának itt a civil szervezetek, egyesületek is. Előadások, koncertek, kiállítások megrendezésére is alkalmas lenne az épület, pezsgő kulturális élettel.

– Nem ütköznének a funkciók a Művészetek Házáéval, vagy a Szabadidőközpontéval?

– Sőt, inkább kiegészítenék egymást. A kisebb kulturális rendezvényeket, civiltalálkozókat meg lehetne tartani a Polgárok Házában, a koncerteket, színházi előadásokat, nagyobb létszámú egyesületek rendezvényeit pedig a Művészetek Házában. A tömegméretű rendezvényeknek a Szabadidőközpont adna helyet. Ezen a három pilléren nyugodna a város kulturális és közösségi élete. Legalábbis önkormányzati szinten, hiszen civil kezdeményezésekre is volt példa az utóbbi években. A kultúra, a hagyományőrzés mindnyájunk közös érdeke. Polgáraink kezdeményezései, aktív részvétele, munkája nélkül nem fog működni, akármilyen palotákat is építsünk a városban. A kultúra nem egy épület, a kultúra mi vagyunk. Általunk létezik. Ugyanolyan szükségünk van rá, mint a most megépült utakra. Vagy talán még fontosabb is. Csak a kultúra bennünk és köztünk épül. Lélektől lélekig. És időtállóbb, mint a beton kockakövek.

Fogarasy Attila

Négy hónap, négy év
A képviselő-testület fontosabb döntéseinek krónikája

A harmadik év

2004-2005.

Október–november–december

Nagyításhoz kattintson a képre!
A gimnázium új tornaterme 2004 decemberében

Novemberben a képviselők határoztak arról, hogy a Szent Erzsébet utcában kiépített csapadékvíz-elvezető rendszert meghosszabbítják a Szabadidőközpont területéig, továbbá a Szent Erzsébet utca és a Báthory utca között szilárd útburkolatot építenek.

A képviselő-testület alapító tagként elfogadta a Pilis–Buda–Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodását.

Decemberben a képviselők jóváhagyták a város Településszerkezeti tervét és Helyi építési szabályzatát.

Január–február–március

Nagyításhoz kattintson a képre!
A Szabadság úti óvoda átadása 2005 májusában

Márciusban a képviselő-testület módosította a köztisztaság fenntartásáról és a városképvédelem egyes kérdéseiről szóló rendeletét. Részlet a rendeletből: „Aszfaltozott úttest felbontása esetén a felbontásra kerülő aszfaltterület hosszában és az aszfaltozott úttest teljes szélességében kell az útburkolat helyreállítását elvégezni. Egyidejűleg a burkolatot viacolor burkolatra kell cserélni. Aki felbontja az utat, az 15 napon belül köteles helyreállítani.”

Április–május–június

Nagyításhoz kattintson a képre!
Az új kollégiumépület a gimnáziumban

Májusban a képviselő-testület döntött nyolc utca újraaszfaltozásáról. A munka elvégzésére 50 %-os állami céltámogatást kapott az önkormányzat. (A pályázaton nyert 47 millió forintot kizárólag aszfaltszőnyegezésre lehetett felhasználni.)

A képviselők döntöttek arról, hogy az útprogram folytatásaként 19 utcában építenek ki szilárd burkolatú utat.

Megbízták a Csikós Mihály Építészirodája Kft.-t a kultúrház átépítéséhez szükséges engedélyezési tervek elkészítésével.

Július–augusztus–szeptember

Nagyításhoz kattintson a képre!
2005 októberére elkészült a Klapka utca térkőburkolata

 

Augusztusban a képviselő-testület döntött a zeneiskola és a kultúrház cseréjéről.

A képviselők az útszőnyegezéssel a Strabag Rt.-t bízták meg.

Szeptember 19-én a képviselő-testület felmentéssel megszüntette Heider László jegyző közszolgálati jogviszonyát.

Összeállította: F. A.

Programajánló

Kulturális est a Mű-hely Galériában: Murphy törvényei a Dvorák Színház előadásában, 2006. szeptember 8-án 19 órakor. A műsor előtt H. Czékmány Ilona grafikus-festő kiállítását Vörös Ildikó művészettörténész nyitja meg.

Útépítések Pilisvörösváron
Képeinken a legújabban elkészült utcák

Nagyításhoz kattintson a képre! Nagyításhoz kattintson a képre!
A Bocskai utca A Hunyadi utca
Nagyításhoz kattintson a képre! Nagyításhoz kattintson a képre!
A Dobó utca A Solymári utca alsó szakasza
Nagyításhoz kattintson a képre! Nagyításhoz kattintson a képre!
A Lévai köz Kövezik az Okmányiroda parkolóját
Nagyításhoz kattintson a képre! Nagyításhoz kattintson a képre!
Szervízút a Honvéd utcánál A Vágóhíd köz és az Iskolakert utca
Nagyításhoz kattintson a képre! Nagyításhoz kattintson a képre!
A Határ utca A Horgász sor
Nagyításhoz kattintson a képre! Nagyításhoz kattintson a képre!
A Várkert utca Kövezik az Őrhegy utca felső szakaszát

Újságunk megjelenésével egy időben várhatóan befejeződnek az útépítések városunkban. Képriportunkban – korántsem teljes körűen – a legutóbb elkészült utcákról villantunk fel egy-egy pillanatfelvételt.

A viacoloros utcák megépültének mindenki örült, igaz, néhányan nem titkolták bosszúságukat az építkezés okozta kényelmetlenségek miatt.

Ahogyan ez lenni szokott, kritika is akad bőven. Van, akinek nem tetszik a viacolor burkolat: egyenetlen, télen jobban csúszik, stb. Mások a vízelvezetés nem kielégítő megoldására panaszkodnak, ismét mások arra, hogy túl magas lett az út a portájukhoz képest. Általánosságban azonban mindenki örül az új utaknak és a legtöbb helyen máris megkezdődött az út és a porták közötti rész kicsinosítása. Viacolor burkolatok, parkolók épülnek, virágágyásokat és füvet telepítenek az ott lakók. A Karátsonyi-liget utcái különösen szépek lettek, ezt a városrészt akármelyik nagyváros elfogadná kertvárosának. Reméljük, az utak folyamatos karbantartására (pl. Zrínyi utca kövezett része) is lesz gondja az Önkormányzatnak.

ELÕZÕ OLDAL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 - oldal KÖVETKEZÕ OLDAL
FEL A LAP TETEJÉRE