ELŐZŐ OLDAL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 - oldal KÖVETKEZŐ OLDAL

15. oldal Mesterségek

8. Nemzetközi kõkonferencia

Február 17-én a gimnázium színháztermében a Kõfaragó és Műkõkészítõ Vállalkozók Országos Ipartestülete 8. alkalommal rendezte meg a Nemzetközi kõkonferenciát. A rangos szakmai eseményen részt vett és elõadást tartott Jürgen Prigl, az Európai Kõfaragó Szövetség (EACD) elnöke is.
Nagyításhoz kattintson a képre!
Dall’ Asta Arnold, az Ipartestület elnöke köszöntõt mond. Az elnökségi asztalnál Molnár Sándor alelnök, Gromon István polgármester és Pasztucha Tamás titkár

A konferenciát Gromon István polgármester nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy településünknek ma is meghatározó rétegét alkotják a kis- és közepes vállalkozásokban munkálkodó iparosok, köztük a kõfaragók, műkõkészítõk vagy ahogyan nálunk az emberek mondják: a sírkövesek. Olyan emberek õk, akik vonzódnak a maradandó dolgokhoz. Ezért választották hivatásuk alapanyagául a követ.

„Amit önök alkotnak, az hosszú távra határozza meg környezetünk esztétikai minõségét, arculatát, szépségét. Hiszen az anyag, amivel önök dolgoznak, hosszú életű” – mondta a polgármester úr, majd Wass Albert ide illõ „Üzenet haza” című versét idézte, melynek ismétlõdõ sorai mára szállóigévé váltak: „A víz szalad, a kõ marad, a kõ marad...”

A konferencia legnagyobb érdeklõdéssel várt elõadását Jürgen Prigl, az Európai Kõfaragó Szövetség (EACD) elnöke tartotta, aki az Európai kõfaragó mesterképzésrõl beszélt (European Master of Craft). A program keretében a kõfaragók és kõszobrászok egy Európa-szerte elismert minõségi kézműves mesterképzésen vehetnek részt. Elvárás

Nagyításhoz kattintson a képre!
Gromon István polgármester
megnyitja a konferenciát

a jelentkezõktõl, hogy magas fokú szakmai elismertséggel (pl. mesterlevéllel, vagy az országukban ennek megfelelõ jogi státusszal) és legalább 6 éves szakmai gyakorlattal rendelkezzenek. Az oktatásra 6 képzési blokkban kerül sor – mely egyenként 3 hétig tart, 2 éven keresztül, Európa 5 különbözõ országában. Az elsõ Master of Craft okleveleket 2009-ben vehetik át a képzést sikeresen elvégzõ mesterek.

Rudolf Wunsch, az Osztrák Szövetségi Ipartestület elnöke a magyar és az osztrák kõfaragók szakmai együttműködésérõl beszélt. Elmondta, hogy a magyar kõfaragók közül sokan dolgoznak Ausztriában, tapasztalatai szerint magas színvonalú munkát végeznek.

A konferencián többek között szó volt még a beton- és műkõkészítés technológiai kérdéseirõl, a műkõgyártás szakszerűségérõl, a természetes kövek és műkövek minõségtanúsításáról és a sírkövek biztonságos rögzítésére kidolgozott szakmai ajánlásokról.

F. A.

A székely góbé és a „lopakodó”

Nem mindennapi vendége volt a Pilisi Turul Társaság február 3-i rendezvényének a gimnázium színháztermében. Miklauzic István, a rendezvény házigazdája a jugoszláv hadseregnek azt a volt légvédelmi tisztjét mutatta be a közönségnek, aki a NATO-bombázások idején lelõtt egy lopakodó bombázót. Az F-117-es csapásmérõ bombázó akkortájt az amerikai légierõ szupertitkos fegyvere volt, amelyet elpusztíthatatlannak tartottak. Dani Zoltán magyarul beszélt a nyolc évvel ezelõtti eseményekrõl. Ez persze nem csoda, hiszen az egykori Nándorfehérvár (Belgrád) közelében, Székelykevén született. Személyében a székely furfangosság lépett elénk a színpadra ezen a délutánon.
Nagyításhoz kattintson a képre!
Dani Zoltán, a lopakodó-vadász

A láthatatlannak kikiáltott lopakodóról Dani Zoltán, a jugoszláv hadsereg egyenruháját viselõ fõtiszt a veleszületett góbé észjárásával úgy okoskodott: nem látható repülõgép már pedig nincsen, csak kevésbé látható. Tanulmányozni kezdte hát az F-117-es tulajdonságait. El is készített egy ötletes szerkezetet, amelyet be lehet építeni az elavult szovjet gyártmányú rakétarendszerbe, s ezáltal a lopakodó a légvédelem számára „láthatóvá” válik. Az amerikai támadás elõtt a törzskari értekezleten javaslatot tett a találmány alkalmazására, azonban elutasították azzal, hogy a rakéták nem tudnák lelõni a gépet. Kérte, hogy legalább saját alakulatának a radarjain elvégezhessék a módosítást, ám ismét elutasították. Ekkor Dani Zoltán – beosztottjai bevonásával – merész döntést hozott: engedély nélkül, titokban végezte el a rendszer átalakítását. Elhatározták, hogy minden áron megvédik területüket a NATO-támadásokkal szemben. Tisztában voltak azzal, hogy fõ ellenségeik az amerikaiak által használt radarelhárító rakéták. Radarjaikat csak a legrövidebb ideig tartották bekapcsolva, és nem használtak rádiótelefont, csak vezetékes távbeszélõt. A rakétaütegek a bombázások 78 napja alatt több mint 100.000 kilométert utaztak, hogy megelõzzék a rájuk mérhetõ csapásokat. Az amerikai felderítés parancsnoksága nem tudta, hogy éppen hol vannak lõállásban.

1999. március 27-én este felhõs volt az égbolt. Az Avianóból érkezett F-117-es csapásmérõ gépek ledobták bombájukat, majd visszaindultak az olasz támaszpontra. Az egyik lopakodó, mielõtt elhagyhatta volna a légteret, berepült a harmadik rakétaüteg látókörébe.

Nagyításhoz kattintson a képre!
 

– Nyolc kilométer magasan repült, pontosan felénk. Amikor 13 kilométeres távolságban volt, megjelent a radarernyõn, és 20 óra 42 perckor egymás után kilõttünk rá két rakétát. Az egész 18 másodpercig tartott – emlékszik vissza Dani Zoltán.

A lopakodó találatot kapott, pilótája katapultált, a gép pedig lezuhant és a földbe csapódott. A CNN bejelentette az esetet, így az egész világ értesülhetett arról, hogy Zoltán ütege „levette” a gépet.

Dani minden katonáját felterjesztette kitüntetésre, amit õk megérdemelten meg is kaptak. Õt ezredessé léptették elõ, majd rövidesen nyugdíjba küldték, tudására, munkájára hirtelen nem lett szükség.

Ma szülõfalujában él, ahová felmenõi települtek azt követõen, hogy a császári katonák tömegmészárlása után Mádéfalváról 1764-ben menekülniük kellett, kétszáz vértanút hagyva a sírokban maguk után. 2500 lelket számlál a kicsi falu. Lakói magyarul beszélnek. Nemzeti hagyományaikat erõsen õrzik.

Dani Zoltán egy nemzetközi céget vezet Kevevárán, testvérével egy pékséget és egy fogadót üzemeltet, hogy mihamarabb kiépítsék a falusi turizmust szülõfalujukban. A háborús emlékeket ma már a béke és a létért folyó küzdelem feledteti.

f - m

 

ELŐZŐ OLDAL 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 - oldal KÖVETKEZŐ OLDAL
FEL A LAP TETEJÉRE