ELŐZŐ OLDAL1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 - oldal KÖVETKEZŐ OLDAL

7. oldal Oktatás

„Üres az osztály, nincs lakója már…”
Búcsú a Muttnyánszkytól

Fennállásának 56 éve alatt közel 5000 szakmunkást bocsátott ki padjai közül az augusztus 31-ével megszűnt vörösvári szakképző iskola. Alábbi írásunkkal búcsúzunk az iskolától, és tisztelgünk azon pedagógusok előtt, akik az 5000 emberfőt kiművelték.
Nagyításhoz kattintson a képre!

Az épületegyüttes legrégebbi része néhány
évvel ezelőtt még kollégiumként szolgált

Az intézményt 1951-ben alapították. A kezdetekben a Sztahanov Vájárképző Intézet, 1957-től a 206-os Ipari Szakmunkásképző Iskola, 1993-tól a Muttnyánszky Ádám Szakképző Iskola nevet viselte. A Rákóczi utca 8. szám alatti tanintézet nevelte ki a ma is működő vörösvári iparosok jó részét. Mindig akadtak persze csibészek, mihasznák is e falak között, többségükből azonban becsületes és szorgalmas iparos vagy kereskedő ember lett. Ma jelentékeny hányadát ők adják a város kasszájába befolyó iparűzési adónak. Nélkülük ma Vörös-vár nem lenne az, ami.

A szakmunkásképzés a rendszerváltás után elbizonytalanodott, presztízse csökkent, s ma is keresi a megújhodás útját. Jelenleg úgy tűnik, a kisebb iskolák sorsa leáldozóban van, a nagy regionális szakképző központok foglalják el a helyüket. A vörösvári intézmény sorsát az elmúlt években a fenntartóváltások is jelentősen befolyásolták. 1986-tól a nagyközségi tanács, majd az önkormányzat tartotta fenn az iskolát. A kilencvenes évek közepétől egyre nagyobb gondot okozott az iskola működési költségeit fedezni. Az egymást követő önkormányzatok kényszerűen sorra olyan korlátozó intézkedéseket hoztak, amelyek akarva-akaratlanul a tanulószám elapadását, végső soron az iskola visszafejlődését eredményezték. Megfogalmazódott a képviselő-testületben az a szándék is, hogy az intézményt – mivel nem alapfeladatot lát el – visszaadják megyei fenntartásba. Erre azután került sor, miután az intézmény korábbi, agilis igazgatója, az oktatási bizottság elnöke, Hargita Péter távozott posztjáról. 2003. július elsejétől az iskolát átvette a Pest megyei önkormányzat, majd mindössze négy év után jogutód nélkül megszüntette. A tanulókat jó részt a szentendrei Petzel József Szakközépiskola és Szakiskola vette át, a 21 fős közalkalmazotti gárdát elbocsátották. A 14 fős tanári karból négyen – köztük Balázs László igazgató – nyugdíjba vonultak, néhányan pedig új munkahelyet találtak maguknak.

Nagyításhoz kattintson a képre!

Az iskola címere a bejárat mellett mostantól kezdve múzeumi tárgy

Az önkormányzat augusztusban pályázatot írt ki a város tulajdonában lévő épület hasznosítására. A képviselő-testület tagjai továbbra is valamely oktatási intézményt látnának szívesen e falak között.

Szeptember 11-én fényképezőgépemmel magam is felkerestem a megszűnt iskolát, hogy a szeptemberi dátum ellenére szokatlanul csendes épületben néhány felvételt készítsek.

A portásfülkén hamar túljutottam. Szerencsém volt, mert az átadás-átvétel miatt voltak az épületben, így az ajtó nem volt hét lakattal zárva.

Az udvar kihalt, elhagyatott. Egészen a tanáriig jutok, anélkül, hogy bárkivel is találkoznék. A tanáriban azután Kimmelné Sziva Mária önkormányzati képviselővel, a megszűnt iskola nyugdíjazott tanárával, Hartmann-Hellebrandt Hildával, a Szabad Waldorf Nevelésért Alapítvány képviselőjével és egy fotós kollégájával találkozom. Az épületet jöttek megszemlélni, és hogy egy régi fotót kérjenek a legrégebbi épületrészről, ami hajdanán a bányaalkalmazottak kultúrházaként szolgált. Nagyon tetszik nekik a patinás épület. Persze csak abban a formájában, ahogy annak idején megépült.

Nagyításhoz kattintson a képre!

A portásfülke felirata most már az iskola volt diákjaira is vonatkozik...

Kimmelné Sziva Mária meg is találja a számítógépen azt a fotót, ami az 50. évfordulóra megjelent évkönyvben is látható. A kissé sötét, elmosódott fotó 1951-ben készült, akkor, amikor az iskola megnyitotta kapuit a vájártanulók előtt…

A waldorfosok dolguk végeztével elmennek. Egyedül maradunk Máriával az épületben. Láthatóan szomorúan tesz-vesz az elhagyott tanáriban. Pakol, szortíroz, selejtez. Lassú mozdulatokkal. Már nem kell figyelnie a csengő berregésére. Üresek a termek. A csibészes kiáltozások, kedves mosolyok és durcás grimaszok már az emlékek közé szenderültek.

A volt intézményben szeptember 5-e óta az átadás-átvétel és a leltározás folyik. Szentendréről, a Petzelből reggel voltak itt, elvinni a 2003. július 1-je óta beszerzett eszközöket. A többit a város veszi át.

Nagyításhoz kattintson a képre!

Glédába tett székek a hajdani
kollégiumépületben

– Nagyon szomorú vagyok – töri meg a zizegő csendet Mária. – 15 évet dolgoztam ebben az intézményben. Sok szép emlék fűz ide. Sajnálom, hogy az iskolát általában néhány neveletlen, komisz kölyökről ítélték meg és nem azokról a kedves és jóravaló fiatalokról, akik a többséget alkották. Derék, szorgalmas emberek lettek belőlük, akik hálásak azért, amit itt kaptak. Én nagyon szerettem itt tanítani, ahogy kollégáim is, akik most többségükben sajnos munka-nélküliek…

– Mikor tudtátok meg, hogy az iskolát bezárják? – kérdezem tőle.

– A 15 év alatt, amíg itt dolgoztam, mindössze két olyan nyugodt év volt, amikor nem kellett aggódni a bezárástól. Igazából akkor döbbentünk rá, hogy ez be fog következni, amikor az önkormányzat határozata alapján 136 jelentkező közül csak 60-at vehettünk fel a 9. évfolyamra. Mivel a szakképzésben nagy a lemorzsolódás, ilyen létszám mellett már nem tudtunk négy szakmát optimális létszámmal (szakmánként legalább 25 fő) oktatni. Érdeklődő pedig lett volna, a létszámkorlátozás azonban a lassú elsorvadást jelentette. Nem történt változás a megyei kézbe kerüléssel sem, mert a megye szintén csak két osztály indítását engedélyezte…

Nagyításhoz kattintson a képre!

Kimmelné Sziva Mária az üres könyvtárteremben.
Ötezer kötet könyv maradt olvasók nélkül...

Átmegyünk a könyvtárba, amely a tanulók kedvenc helye volt. Szerettek itt lenni, számítógépezni, olvasgatni, és főleg beszélgetni Máriával.

A könyvek még megvannak. És ahogy a latin mondás tartja: „Habent sua fata libelli” – megvan a maguk sorsa.

Ahogy ennek az iskolának is, amely 56 éven át oly sok ezer dolgos embert nevelt.

Mária az iskola jubileumi albumát lapozgatja. A fotókon, dokumentumokon megelevenednek arcok, ünnepek, hajdan volt események: az első tabló 1955-ből, az utolsó végzős vájártanuló osztály 1966-ból, fotók 1975 áprilisából, amikor tanárok és diákok vállvetve álltak neki az új épületszárny alapjának ásásához, a Muttnyánszky-szobor felavatása 1993. október 4-én, ballagási képek a 2000-es évekből, a tanári kar a jubileum évében…

Az album – a pillanattá merevült sorsokkal – valószínűleg a városi könyvtárba kerül majd… A tárlóban őrzött Muttnyánszky-relikviák vissza a tulajdonosukhoz. Egy hajdan volt iskola emléke, tisztessége, embersége – immár végleg – 5000 volt diákjához.

Fogarasy Attila

Dátumok az iskola történetéből

1951. szeptembere: 51 fő beiskolázásával megindul a vájárképzés. Az iskola fenntartója a Munkaerő-tartalékok Hivatala, neve: MTH Sztahanov Vájárképző Intézet.
1955. Ipari, építőipari és szolgáltató szakmák oktatásával bővül a képzés.

Nagyításhoz kattintson a képre!

Az iskolanyitás évéből származó felvétel az épületegyüttesről, amely a háború előtt a bánya-
alkamazottak kultúrháza volt

1957. Az iskola fenntartója a Munkaügyi Minisztérium, neve: 206. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet.
1966. Az utolsó vájár szakmunkás-bizonyítvány kiadása.
1970. Megkezdődik az épület bővítése (tantermek, kollégiumi szobák, gazdasági iroda, raktár stb.). A legrégebbi, központi épület fokozatosan körbeépül.
1975. Elkészül a négy tantermes új épületszárny, alatta egy nagy kultúrteremmel, ami később tornaszobaként működik.
1986. Az intézmény fenntartója: Pilis-vörösvár Nagyközségi Tanács.
1990. Fenntartó: Pilisvörösvár Nagyközség Önkormányzata.
1990-es évek: a tanulói létszám erőteljesen csökken, a szakképzés veszít presztízséből.
1993. Az iskola felveszi a Muttnyánszky Ádám Szakképző Iskola nevet. A Ferro-globus volt épületében tanműhelyt alakítanak ki.
1997. Fenntartó: Pilisvörösvár Város Önkormányzata.
1999. A fenntartó csökkenti a választható szakmák számát, s megszünteti a tanműhely épületének használati jogát. Az önkormányzati képviselő-testület kezdeményezi az intézmény leadását Pest megyének, de félve attól, hogy az intézményt a megyei önkormányzat megszünteti, a döntést visszavonják.
2000. Megszüntetik a kollégiumot és a főzőkonyhát.
2002. Az önkormányzat ismételten kezdeményezi az intézmény megyei fenntartásba adását.
2003. július 1. Az intézményt átveszi a Pest Megyei Önkormányzat.
2007. június 29. A Pest Megyei Közgyűlés határozatot hoz arról, hogy az intézményt jogutód nélkül megszünteti.
2007. augusztus 31. A Muttnyánszky Ádám Szakképző Szakiskola megszűnik.

Az iskola igazgatói:

1951-1956. Jakab Gyula
1956-1967. Nagy Mihály
1967-1979. Végh Antal
1979-1990. Germann Ottó
1990-1992. Szakács Balázsné
1992-2000. Hargita Péter
2000-2007. Balázs László

Szeptemberi körkép a város iskoláiról és óvodáiról

Templom Téri Általános Iskola

A 2007/2008-as tanévben 806 gyerek kezdte el a tanévet a Templom téri iskolában. Négy első osztály indult, mindegyik 25-26 fővel, és négy új kolléga tanít szeptembertől a Templom téren. Két pályakezdő pedagógus napközis tanárt vettek fel és egy új némettanár került át a Német Nemzetiségi Általános Iskolából, valamint egy matematika-fizika szakos a volt Muttnyánszkyból. Ahogy Breierné Kalmár Éva igazgatónő nyilatkozta, ő megpróbálja megmenteni a jó pedagógusokat.

Nagyításhoz kattintson a képre!

Vidám jelenet a Vásár téri iskola évnyitójáról

Ami a végzős diákokat illeti, 100 %-os a továbbtanulás, ebből 25% ment gimnáziumba, 25% szakiskolába és 50% szakközépiskolába.

A Templom Téri Általános Iskolában idén különösebb felújítás nem történt, mivel csak a karbantartási keret állt rendelkezésükre. Tavasz végén a diákok a szülők és a pedagógusok segítségével rendeztek egy majálist. Ennek bevételét az iskolai bútorok további felújítására, valamint festésre fordították.

– Évek óta nem kapunk támogatást felújításra és beruházásra – panaszolja az igazgatónő. – Örülök, hogy az óvodák így megszépültek. Remélem azonban, hogy most már sor kerül az iskolákra is. A tetőtér felújítását sajnos idén sem tudtuk kivitelezni, mert annak ellenére, hogy megszavazták az önrészt, nem készült el a tervdokumentáció időben, és nem tudtuk benyújtani a pályázatot. Hogy ne csak az épületről beszéljünk, hanem az oktatásról is: például szükség lenne egy fejlesztőpedagógusra, aki önálló státuszban dolgozhatna, mert így kollégáim ingyen és bérmentve tanítják az arra rászoruló diákokat tanórán kívül.

Német Nemzetiségi Általános Iskola

A Német Nemzetiségi Általános Iskolában 449 gyerek fogadta kissé „megtört lelkesedéssel” Fogarasy Attiláné immár hagyománnyá vált mondatát: „Ezennel ünnepélyesen megnyitom a tanévet!” A 21 tancsoportra felosztott diáksereget – ami 17 osztályt, 3 napközis csoportot és egy tanulószobás csoportot jelent – 32 pedagógus neveli. A kötelező tanóraszám emelése miatt ebben az évben három és fél státuszt vontak el, ami érzékenyen érintette az iskolát.

Örömteli hír viszont, hogy – a fenntartónak köszönhetően – két vizesblokkot rákötöttek a csatornára. A teremfestés azonban itt is a szülőkre és a gyerekekre maradt. Érdemes megnézni az elkészült alkotásokat. A 7. c terme például tengerré alakult növényekkel, állatokkal és mindenféle színes kellékkel. Az udvari fajáték szintén szülői segítséggel készülhetett el. Hobó például a rendezett koncert teljes bevételét erre a célra ajánlotta fel.

A nyár tehát aktívan telt. Nemcsak az iskola és udvara újult meg, hanem a gyerekek is több táborban töltődhettek új energiákkal. Az iskola tíz tábort rendezett a nyáron. Szeptemberben így mindenki újult erővel néz a feladatok elé. Ami újdonság idén, hogy az angol nyelvet bevezették a 4-8. osztályokban, ahol kezdő és haladó csoportokban lehet majd elsajátítani a nyelvet heti két órában. Az új EU-s elvárások miatt a helyi tantervet ismét át kell dolgozni 2008 szeptemberétől. Ezenkívül új teljesítményértékelési szabályzatot vezettek be, ami annyit jelent, hogy egymás belső ellenőrzése és értékelése alapján kaphatnak a pedagógusok és más itt dolgozók jutalmat. A rengeteg tanórán kívüli lehetőség közül újdonság a Zöld Diák Klub, amely a környezet tudatos védelmét tűzte ki céljául.

Cziffra György Alapfokú Művészeti Intézmény

A Cziffra György művészeti iskolában ebben a tanévben 235 zenész, 61 képzőművészeti tanszakos és 34 néptáncos tanul majd. Új óraadó tanárral bővült az oktatók száma, és visszajött egy régi tanár is. Gitár szakon két óraadó tanárral oldották meg a tanulók oktatását. Probléma még az irodákkal van, hiszen a közművelődési dolgozók, a gazdasági dolgozók és az iskola vezetője két kis helyiségben, egymás munkáját zavarva kénytelenek intézni munkájukat.

– Nagy gond ezen kívül az – panaszolja Szlovencsák Péter szakmai vezető – hogy a szolfézst másik épületben tartjuk, így nehéz a kapcsolattartás azokkal a tanárokkal, akik a művészeti iskola épületén kívül tanítanak. Így nem tud megfelelően működni a tanári közösség.

Ennek ellenére sok a pozitív hír is. Október elsején érdemes lesz ellátogatnunk a pilisvörösvári művészeti iskolába, mert a Jánosi Együttes a zenei világnap keretén belül koncertet ad. Programjuk a magyar zenei hagyományt és népzenét tárja majd elénk. A népi dallamokon kívül azok klasszikus feldolgozásait is meghallgathatjuk. Természetesen a tanszaki hangversenyek sem maradnak el, s a karácsonyi koncertet is együtt élvezhetjük majd. Februárban a tanárok kedveskednek zenével nekünk.

Decemberben a művészeti iskola növendékei részt vesznek az Országos Ferenczy György Zongoraversenyen. Lesznek zenekari versenyek is, amelyekről szintén nem maradhatnak el a vörösvári zenészek. Az Országos Kézműves Versenyre pedig a képzőművészet tanszak legügyesebbek munkái kerülnek majd. A vonós tanszak regionális vonószenekari találkozót szervez tavasszal. A gerstetteni iskola igazgatója pedig szeretne létrehozni egy közös produkciót a gerstetteni és a pilisvörösvári zeneiskola zenészeivel. Reméljük, hogy ebben a tanévben őket is meghallgathatjuk majd együtt!

Német Nemzetiségi Óvoda

A Német Nemzetiségi Óvoda a nagy átszervezések időszakát éli. Augusztus 16-i hatállyal újabb tagóvodával bővült az intézmény. Most már nemcsak a Széchenyi utcai óvoda, hanem a Gradus is a Rákóczi utcai óvodához tartozik. Ez többek között azt jelenti, hogy a tagóvodákban vezetők vannak, de helyettesek nincsenek. A dolgozók létszáma is átalakult: a Rákóczi utcai óvodában egy új óvónő dolgozik, aki a gyes-re ment kolléganő helyére került. Egy dajkai státuszt elvontak, mert ahány csoport van, csak annyi dajkát alkalmazhatnak. Ami érdekesség, hogy a Széchenyi utcai óvodában ezentúl egy óvóbácsi is dolgozik majd.

Nemcsak intézményi szinten történnek átalakulások. A Rákóczi utcai óvoda évről évre szépül. Idén a három mosdót újították fel önkormányzati keretből. Saját karbantartási keretből készült a Széchenyi utcai óvoda három csoportszobájának meszelése. A gyerekek is nagy örömmel fogadták az újdonságokat. Szerencsére Vörösváron van még elég gyerek, aki örülhet a megújult termeknek, mosdóknak.

A felvett gyerekek száma a Rákóczi utcai óvodában 33, a Széchenyi utcaiban 37 és a Gradusban 30. Iskolába ment a Rákóczi utcaiból 27, a Széchenyi utcaiból 27 és a Gradusból 24 gyerek.

Ligeti Cseperedő Óvoda

Az idén a Zrínyi utcai óvodában 114 óvodás öt csoportban kezdte el a tanévet. A Szabadság úti tagóvodában a szeptemberben kezdő óvodások száma 110, akiket szintén öt csoportba osztottak. Ezek a számok azonban, ahogy telnek a hónapok, 130-140-re is felduzzadnak majd, mivel a gyerekek három éves korukat betöltve – tehát nem feltétlenül szeptemberben – kerülnek az óvodába. Az óvónői státuszok nem változtak, viszont egy dajka, akinek a Szabadság úti óvodában megszűnt az állása, a Gradus óvodába ment át.

Kevés a dajka – panaszolja Fetter Gyuláné a Szabadság úti tagóvoda vezetője. – Ha valaki megbetegszik, nehezen tudjuk teljesíteni a feladatokat.

A Zrínyi utcai óvoda vezetője is kiemelte a dajkák nehéz és sokrétű munkáját. – Rájuk marad a takarítás és a mosogatás is, nem beszélve arról a feladatról, amit a nevelés terén teljesítenek – mondta Giriczné Taksz Marianna, óvodavezető.

A Zrínyi utcai és a Szabadság úti óvodát az önkormányzat nemrégiben újította meg, az épületek szépek és barátságosak.

A Szabadság úti óvodában továbbra is működik a Szent Márton Óvodai Alapítvány, a Zrínyi utcaiban pedig a Ligeti Cseperedő Alapítvány, melyek továbbra is új eszközök és játékok beszerzésével támogatják az óvodákat.

Hidas Ildikó

Mi újság a gimnáziumban?
Interjú Guth Zoltán igazgatóval

VÚ: – Tekintsünk vissza az elmúlt évre. Milyen sikereket könyvelhettetek el?

GZ: Az utóbbi három évben a Friedrich Schiller Gimnázium különböző pályázatokon nyert, ill. szakképzési támogatásból kapott megközelítőleg 600 millió forintot. Ezen belül a Niermann-Stiftung-tól kaptunk 14 millió forintot, amit június végéig elköltöttünk. Valamennyi terem berendezését kicserélték és felújították. Most a napokban kaptunk a Német Belügyminisztériumtól 8,5 millió forintot, ennek egyik feléből az elektromos részeket újítjuk fel és az összes lámpát lecseréljük, a másik feléből a számítógépes parkot szeretnénk felújítani.

Nagyításhoz kattintson a képre!

Dr. Guth Zoltán igazgató, a gimnázium egyik felújított tantermében

Nyáron 20-30 gyerek dolgozott itt a gimnáziumban fizetés fejében. Kifestették közösen az iskolát, ami mindenkinek nagy élmény volt. Erre a gimnázium biztosított 3 millió forintot.

VÚ: – Milyen belső megújulás zajlott az iskolában?

GZ: – 2004-től az Országos Önkormányzat hatáskörébe tartozunk. Akkor 405 gyerek tanult itt, mostanra ez a szám 550-re emelkedett. Idén is többszörös túljelentkezés volt. Ezt tartjuk igazi sikernek. Amikor máshol iskolákat zárnak be, akkor mi nagyon nagy lépést tettünk előre a létszámban. A tantárgyak több mint felét németül tanítjuk, és ehhez biztosítani tudtuk a szakos ellátottságot. Most is tíz új tanárt veszünk fel 100 jelentkezőből. A baj az, hogy Magyarországon nem alakult ki a kéttannyelvű rendszer. (Az EU épp nemrégiben hívta fel a magyar kormány figyelmét arra, hogy építsen ki korrekt nemzetiségi oktatási rendszert.) A Schiller Gimnáziumban már három éve indítunk két hatévfolyamos osztályt is, plusz egy nulladik évfolyamot, mert csak így van esély a nyelvi felzárkóztatásra, hogy alkalmassá váljanak a gyerekek a kéttannyelvű oktatásra.

VÚ: – Milyen problémáitok és terveitek vannak?

GZ: – 1993-ban Bildungszentrumokat hoztak létre pl. Baján és Pécsett. Itt az óvodától az érettségiig teljes rendszerben kiépítették a kéttannyelvű oktatást. Az intézménynek ezen kívül oktatási és továbbképzési funkció is jutott, valamint kultúraközvetítő funkcióval bírt. Vörösváron ezt nem értették 1993-ban. Ehelyett zeneiskolát csempésztek be a gimnázium területére. Nem építették ki a kéttannyelvű iskolát. Ha nem értek valamit, akkor az nem is működik. Eddig még senki nem tudta megmagyarázni nekem, milyen az a Művészetek Háza. Most a zeneiskola helyett kultúrházat akarnak behozni a gimnáziumba. Egyik intézmény sem fog tudni működni, és mindenki boldogtalan lesz. Bízom benne, hogy ki fognak találni valami értelmes megoldást. Ez mindenki érdeke.

Hidas Ildikó

Zuspruch zum Schulbeginn

Liebe Schüler, liebe Leute,
warum treffen wir uns heute?
Nach der Ferien schöner Zeit
sind wir für die Schul' bereit.

Also fangen wir nun an,
frisch und fröhlich, voll Elan!
Freu'n uns aufs Zusammensein
mit neuen Freunden, nicht allein.

Und die vielen lieben Lehrer
machen's uns bestimmt nicht schwerer.
Der Direktor meint es guth,
dadurch fehlt es nicht an Mut.

Hier im Hause Friedrich Schiller
lernen laut wir, manchmal stiller,
und so bleiben wir nicht dumm
hier auf dem Gymnasium.

Frei nach Wilhelm Busch

Elhangzott a tanévnyitón – a szerk.

Köszönjük, Igazgató Úr!

Lezárult a Zeneiskola történetének egy tartalmas, gazdag szakasza: távozott az intézményből Hoós Sándor igazgató.

Nagyításhoz kattintson a képre!

Hoós Sándor

E helyütt köszönjük meg Neki, hogy az elmúlt közel másfél évtizedben – mióta a Vörösvári Újság létezik – olyan sok munkát adott nekünk. Gyakorta beszámoltunk az általa vezetett intézmény rendezvényeiről: koncertekről, kiállításokról, karácsonyi ünnepségekről, Nemzetközi Trombitástalálkozókról. Mindegyik rendezvényükre jellemző volt az igényesség, a magas művészi színvonal és a kultúra értő és türelmes terjesztése.

Hoós Sándor tevékeny, kreatív ember, hosszú lenne felsorolni, hogy mi minden fűződik a nevéhez az Ifjúsági Zenekar létrehozásától az új koncertzongora beszerzéséig. A zeneiskola az ő vezetése alatt többé vált, mint egy hagyományos oktatási intézmény, talán megengedhető itt egy kis pátosz: a kultúra zászlóshajójává vált Pilis-vörösváron.

Sok felejthetetlen élményben volt részünk e másfél évtized rendezvényein, amiért – akkor gyakorta valóságosan, most képletesen is – megrázzuk az igazgató úr kezét, nemkülönben tehetséges és elhivatott kollégáinak, munkatársainak, akikkel a sikereket elérte. Köszönjük!

Reméljük, hogy a jövőben is megtalálja a lehetőséget arra, hogy a város kulturális, zenei életében és az ifjúság oktatásában aktívan részt vegyen.

További életútjához sok sikert és jó egészséget kívánunk:

Vörösvári Újság
szerkesztősége

 

 

ELŐZŐ OLDAL1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 - oldal KÖVETKEZŐ OLDAL
FEL A LAP TETEJÉRE