Flash Player -letöltése szükséges a megtekintéséhez.

XI. évfolyam 12. szám 2011 december
KezdőlapElőző oldal
Következő oldal

Mikulásfalva a Templom téren

Nagyításhoz kattintson a képre!

December 6-án korán bezártuk az iskolát, mert a gyerekek Mikulásfalvára „utaztak”. Az iskola udvara és a Templom tér változott át Mikulásbirodalommá. Kicsiktől a nagyokig izgatottan vártuk a Mikulás érkezését. Igaz, hó híján nem a szánján, hanem lovashintón érkezett a mesesátrak között várakozó gyermekekhez. A hangulatról a kellemes zeneszó mellett koboldok és krampuszok gondoskodtak.

A feldíszített sátrakban egy-egy meséhez kapcsolódó feladat megoldásával szerezhettek ajándékra váltható pecséteket „útlevelükbe” a vállalkozó szellemű gyermekek. Így ellátogathattak Hamupipőke, Hófehérke, Csipkerózsika házába, mézeskalácsot készíthettek Jancsi és Juliska társaságában, „cicatantárgyakat” tanulhattak Csizmás kandúréknál, sőt az ablakba kerülő cipőket is megtanulták fényesre pucolni.  A Banya-tanyán söprűn lovagolhatták át az Óperenciás-tengert és az Üveghegyet, építhettek „dobozvárat”, versenyezhettek a Diótörőben, sőt a bátrabbak elemlámpás ajándékvadászaton vehettek részt. Nagyon nagy élmény volt az is, hogy kocsikázhattak a Mikulás hintóján.

Nagyításhoz kattintson a képre!

Aki megéhezett, az Abrakolóban mindenféle földi jóval tömhette meg bendőjét, és kürtőskalácsot is süthetett. Volt, aki nem volt elég óvatos, őt bizony a krampuszok az Ördög-lakba citálták, ahonnan csak ügyessége révén tudott kiszabadulni.

A fergeteges hangulathoz hozzájárult az Adenssa KSE tüneményes mesejátéka és a Pilisvörösvári Mazsorett Egyesület táncosainak fellépése is.

Mikulásfalva piacán a felső tagozatos gyerekek hagyományos adventi vására zajlott, amelyet hosszas készülődés előzött meg. A gyerekek által készített portékák itt találtak gazdára. Reméljük, ezekkel a kis tárgyakkal hozzájárulhatunk a közelgő ünnep öröméhez.

Nagyításhoz kattintson a képre!

Sok-sok köszönet illeti azokat a szülőket, vállalkozókat és segítőket, akik részesei voltak Mikulásfalva felépülésének, működésének, és gondoskodtak arról is, hogy az Abrakoló asztala és „forralója” egy percre se maradjon finom étel és ital nélkül.

Mikulás, köszönjük, hogy itt voltál velünk ezen a fantasztikus délutánon!

Boldog, békés, meghitt karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek a Templom Téri Általános Iskola gyermekei és dolgozói nevében

Breierné Kalmár Éva
igazgató

 

 

 

Bleyer Jakab verseny

A pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnázium az idei tanévben is megrendezte a már hagyományosnak számító Bleyer Jakab versenyt. Ez iránt most is nagy volt az érdeklődés – 8 csapat érkezett november végén a gimnáziumba, hogy egy délután megmérkőzzön.

Csapatversenyben és egyéniben egyaránt szép sikerek születtek. Csapatversenyben ezúttal a pilisvörösvári Vásár téri Általános Iskola diákjai bizonyultak a legügyesebbeknek. Másodikok lettek a solymári diákok a Hunyadi Mátyás Általános Iskolából. A harmadik helyet a csolnoki tanulók küzdötték ki maguknak.

Egyéni versenyben a legjobb teljesítményt Gáspár Fruzsina nyújtotta (Pilisvörösvár, Templom téri Általános Iskola). Második lett Mayer Dominik (Csolnok), harmadik Lenoci Grace (Solymár).

A sikeres versenyzés legfőbb jutalma az, hogy a Friedrich Schiller Gimnázium szóbeli felvételi nélkül veszi fel ősztől a következő öt tanulót: Gáspár Fruzsina, Mayer Dominik, Keresztes Vanessa, Wippelhauser Petra, Lenoci Grace.

Az első helyezett csapatot és a három első helyezett egyéni versenyzőt, valamint kísérő tanáraikat a Schiller Gimnázium bécsi buszos kirándulásra hívja meg de­cember 9-én, pénteken.

Köszönjük a versenyt rendező tanároknak, Tarnai Andreának és Gazsóné Miereisz Évának, hogy ezúttal is megszervezték a Bleyer Jakab versenyt!

Tóth Zsuzsanna

Van másik iskola

Nagyításhoz kattintson a képre!
Cézanne-kép agyag
November 25-26-án rendezték meg az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban a „Van másik iskola” programot. 58 iskola, gyerekek és felnőttek találkoztak az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének szervezésében.

Sok olyan óvoda, iskola van országszerte, melynek palettáján szerepel a sokszínűség, a személyközpontúság, a differenciált és a kooperatív tanulásszervezés. Ezek az iskolák sokszor olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amit az állami iskolák nem, vagy csak részben képesek megoldani. Számos kismesterséget már csak alapítványi iskolák oktatnak, mint ahogyan a különböző fogyatékkal élők is sokszor ilyen intézményekben kapják meg a megfelelő ellátást. Szükség van rájuk – ezt bizonyította a rendezvény is.

„A másik iskolában a pedagógusok a családdal közös értékekre figyelnek; a tanulás közös öröm forrása; az egyén a közösség részeként fontos; a tanulási motiváció megőrzése a tanulási képesség fejlesztésével történik.”  (részlet a rendezvény meghívójából)

A Palánta Általános Iskola kiállítással, bemutatókkal készült. Szombaton délelőtt szülők, gyerekek és pedagógusok egy komplex természetismeret órát láthattak, ahol tanulóink (5. és 6. osztályosok) a hő témájáról tanultak, csoportmunkában kísérleteztek. A vizuális kultúra foglalkozáson három híres festményt dolgoztak át a gyerekek „3D-be”, a színjátszó szakkörösök pedig „Rejtélyes divatbemutató” címmel adtak elő egy maguk alkotta, improvizációkra épülő rövid darabot. Pedagógusaink beszélgettek az érdeklődő szülőkkel, tanártársakkal.

Nagyításhoz kattintson a képre!

A hatalmas zsibongásban más iskolák kínálatát is megnézhettük: a kerekes székesek táncát, ifjú divattervezők bemutatóját, néptáncosokat, baletteseket. Megsimogathattuk a tanítást segítő kutyákat, készíthettünk kosarat, mézeskalácsot. S aki fontosnak tartotta, írt egy lapot néhány biztató szóval a közös hajó oldalára, mely azt volt hivatott jelképezni, hogy egy hajóban evezünk.

A fárasztó két napot azzal a reménnyel zártuk mindannyian, hogy az új Köznevelési Törvény megalkotói továbbra is fontosnak és megőrzendőnek ítélik munkánkat és sok áldozattal létrejött, lelkesedéssel fenntartott iskoláinkat.

Mayer Ágnes
Palánta Általános Iskola szakmai vezető

Közoktatás Rózsa-tövisekkel

Az elmúlt hónapokban központi kérdéssé vált a köz- és felsőoktatási törvénytervezet. A szeptemberben még csak pletykaként terjedő hírek konkretizálódtak, kikristályosodtak,  a közoktatásra vonatkozó tervezet 2013. szeptember 1-étől léphet életbe. Hoffman Rózsa abban reménykedik, hogy mostantól „koncepcionális változások” már nem történnek. Ezt több szaktekintély is aggasztónak találja – elégedetlenek a korszerűtlen, tekintélyelvű módszerekkel, melyek – szerintük – esélyt sem adnak az esélyegyenlőségnek.

De mit tartalmaz pontosan ez a tervezet?

A tankötelezettség csökkenése, az osztályösszevonások és a szakiskolák átalakítása miatt 2015-ig több ezer tanár veszítheti el az állását, és több száz iskola zárhat be – ez derül ki a nagy botrányt kavaró „titkos mellékletből”, melynek létezése eleinte bizonytalan volt – és amelyre Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár azt mondta: „ezek nem célok, hanem következmények”. Láthatólag a cél, hogy megkönnyítsék a munkába állást azok számára, akik „motiválatlanok” ahhoz, hogy a tanulmányaikat folytassák.

De mi a helyzet azokkal, akik tanulni akarnak? A felsőoktatási törvény még nem konkretizálódott annyira, mint a közoktatási – talán így van még remény a változásra. Ezért szerveztek több tüntetést is az egyetemisták az elmúlt napokban, hetekben. A legszélesebb körökben terjedő hír ugyanis az, hogy aki nem költségtérítésesen végzi egyetemi tanulmányait, annak szerződést kell majd kötnie, hogy diplomája megszerzése után x évig nem megy külföldre dolgozni. Vagy ha igen, visszamenőleg kifizeti oktatásának költségeit az államnak.

Sokak értelmezése szerint mindez arra mutat, hogy akik nehezebb szociális körülmények közül, szegény és/vagy nem értelmiségi családból származnak, azoknak nem sok esélyük lesz a felemelkedésre tanulás útján.

Mit tehetünk magunkért és a gyerekeinkért ilyen jövő elé nézve? Persze még reménykedhetünk, hogy mégsem pontosan így lesz. Vagy keressük a jó oldalát a dolgoknak. (Ha van ilyen.) Vagy használjuk ki a lehetőségeket, amíg nem késő, tanuljunk, és biztassunk tanulásra, amíg lehet. Főleg nyelveket: ha minden kötél szakad, így akár külföldön is boldogulhatunk (és remélhetőleg nem a diplománk visszamenőlegesen kifizetendő árára fog elmenni az ott megkeresett pénz); és a hazai munkaerőpiacon is növelhetjük az esélyeinket.

Németh Éva
Források: Eduline.hu, Edupress.hu, MTI

Szalagavató után

Az idei, Erzsébet-napi szalagavató ünnepségre a Friedrich Schiller Gimnázium diákjai hónapok óta gyakoroltak. Összesen öt osztály készül az érettségire, s az ünnepélyes szalagtűzés azt jelzi: megkezdődik a munka komoly része, cél a sikeres érettségi!

Nagyításhoz kattintson a képre!

Hetente több délután próbálták a fiatalok a nem is túl könnyű tánclépéseket, töprengtek a ruháikon, az esti program minél jobb koreográfiáján. Ez azért is fontos volt, mert hagyományosan sok vendég – rokon, ismerős és barát – érkezett, hogy szemtanúja legyen a szalagtűzésnek és az azt követő osztálytáncoknak, illetve a várva várt keringőnek. Az öt osztály szalagtűzésére és táncaira két kezdési időpontban, egymás után került sor – tökéletesen működött az időterv!

Minden osztály más táncot adott elő, melyet ők választottak s tánctanárral gyakoroltak be. Fegyelmezett diáksereget láthattunk az új tornaterem porondján, mindenki tudta, mi a dolga. A 12.a osztály ötletes metrójelenetet adott elő, melyet a maga hétköznapiságában sem volt könnyű eljátszani. A 12.b katonás hip-hop táncot mutatott be. A 12.c. matrózjelenettel lepte meg a közönséget.

A 12.d osztály ötlete volt a legmeghökkentőbb: UV-fénnyel megvilágított gyakorlatot láthattunk tőlük. A pálcikaemberek táncát csak különleges technikával megvilágítva élvezhette az egybegyűlt vendégsereg. A 13.s osztály népviseletben eltáncolt tiroli tánca már az elején magával ragadta a közönséget, s vastapsra késztette.

A szép és tartalmas est után reméljük, hogy az érettségik is ilyen jól sikerülnek, s ki-ki elindulhat az általa választott pályán.

Tóth Zsuzsanna

Zene születik

Nem tudom, kinek mennyit mond az „improvizáció” szó. Rögtönzést jelent, a zenében azt nevezik így, amikor az előadó nem előre megírt darabot játszik, hanem a kigondolásával egyidejűleg el is játssza, amit ott, helyben komponált. Elsőre úgy tűnhet, ez csak az igazán profiknak vagy a született tehetségeknek sikerülhet, a valóság azonban az, hogy a vörösvári zeneiskolások is képesek rá.
Nagyításhoz kattintson a képre!

Az improvizáció magyarul rögtönzést jelent – mondja Szlovencsák Péter igazgatóhelyettes, a zeneiskola vezetője, akivel a Művészetek Háza-béli irodájában beszélgetünk –, és nemcsak a zenében, hanem mindenfajta előadó-művészetben ismerik. A mű ilyenkor a pillanatnyi inspiráció hatására születik. Lehet ezt profi szinten is művelni, és tény, hogy kell hozzá valamilyen készség, de ez fejleszthető, és az improvizáció alapjai tanulhatók.

– Magyarországon a zeneiskolai oktatásban nem jellemző, hogy ilyesmit tanítanának. Ti miért fogtatok bele mégis?

– Alternatívát szerettünk volna nyújtani a jó képességű tanulóknak az eddig létező elméleti oktatás mellett. Úgy gondoltuk, ez nemcsak érdekes, de hasznos is lehet számukra, már csak azért is, mert a fiatalok közül ma sokan alapítanak saját bandát, és játszanak kisebb-nagyobb együttesekben. De sok más szempontból is jó az improvizáció.

Az igazgatóhelyettes mellett lelkesen bólogat Oláhné Szabó Anita, aki egyébként hegedűt tanít a zeneiskolában. Péterrel ketten viszik az improvizációs órát, emellett közös zenekaruk van (az Eastern Station, amely most van felfutóban, bluegrass zenét játszanak – egyre nagyobb sikerrel). Amikor a zene szeretetéről vagy a gyakorlatról van szó, saját tapasztalatból beszélnek.

Nagyításhoz kattintson a képre!
– Elméletet vagy gyakorlatot tanítotok az órákon?

– Régi probléma az, hogy nincs átfedés az elméleti és a gyakorlati képzés között. A gyerekek nem tanulják meg hasznosítani a hangszeres játékban azt a tudást, amit az elméleti órákon megszereznek. Pedig vannak olyan szabályok, eszközök, amiket ha megtanulnak, akkor ténylegesen hasznukat vehetik. Úgy gondoljuk, ennek a jövő zeneoktatásában helyet kell kapnia, ezért fogtunk neki kísérleti jelleggel ennek a fajta oktatásnak.

– Akkor ez valami forradalmian új?

– Nem, dehogy, ez nem újdonság, inkább visszatérés. Bach meg Mozart korában még tudták, és így csinálták, ma a zenetanárok közül egyre többen ismerik ezt fel.

Egy szerda délutáni órára én is bekéredzkedtem, hogy saját szememmel lássam (és saját fülemmel halljam), hogyan zajlik egy ilyen alkalom. A gyerekek, Anita és Péter a Művészetek Háza nagytermének színpadán gyűlnek össze, a zongora körül. Kezdésnek ritmusokat költenek egymás után: ki széken kopogva, ki tapsolva, dobogva, nyikorogva a zongoraszékkel, cipővel csiszatolva a padlón, a zongora fedelét püfölve… Ahogy bemelegednek, egyre inkább zene-szerű kerekedik ki belőle.

Nagyításhoz kattintson a képre!
– Milyen hangszerek vehetnek részt a csoportban?

– Itt együtt vannak a különböző hangszerek: fafúvós, rézfúvós, ütős, hegedű, zongora – válaszol Szlovencsák Péter. – Így aztán különböző összeállításokat, együtteseket tudunk alkotni. Különböző gyakorlatokat végzünk közösen: vannak ritmusgyakorlatok, amikor tapsolni kell valamit, más folytatja – és bármit lehet tapsolni, akár szünetet is, csak a hossza, vagyis az ütemszám kötött. Vagy van, hogy egy verset kell megragadni, és annak alapján alkotni valamit. Ilyenkor van, aki a versben szereplő ember hangulatát adja vissza, más a természeti képeket, az esőt… egyéniek a megszülető zenék.

– Igazából azt nehéz megértetni a gyerekekkel – és ezt már Oláhné Szabó Anita mondja –, hogy itt nincs rossz. Kísérletezhetnek nyugodtan, nem tudnak rosszat csinálni. Én az egyik órán letettem a hegedűt, leültem a zongorához, és játszottam egy egyszerű dallamot, hogy meggyőzzem a zongoristákat, hogy tudnak jobbat, mint én.

Nagyításhoz kattintson a képre!
– És tudtak?

– Tudtak!

– Ezek szerint ez inkább élvezet, mintsem nehéz tanulási folyamat?

– Általában nehezen indul – válaszol Péter –, aztán lassan felfedezik az örömét, felszabadulnak, és élvezik. Ez nekünk is hatalmas motiváció: fantasztikusan megnyílnak a gyerekek, bámulatos dolgokat csinálunk.

– Szinte nem is tanítjuk őket – veszi át a szót Anita –, együtt kalandozunk velük. Ami felvetődik, azt körüljárjuk, ha valakinek látjuk a gyengeségeit, akkor felkaroljuk. Mi magunk is meglepődünk, mekkora fejlődést érnek el akár már egy év alatt is. A főtárgy tanároktól is általában pozitív visszajelzést kapunk, és van olyan is, amikor valakinek az egész életére kihatással van, amit közösen csinálunk.

Minden jel arra mutat, hogy amit Anita és Péter csinálnak, az nem csupán egyszerű ismeretátadás, hanem személyiségterápia is. Az oktatásban kevés az olyam alkalom, ahol a gyermek képzelete kap teret, és hiába van ma már zászlóra tűzve a „kompetencia”, többnyire mégis a lexikális tudás van előtérben. Ehhez képest felüdülés az ilyen művészeti tevékenység, amely tényleg olyan terep, amiben felszabadulhat, kibontakozhat a személyiség.

Nagyításhoz kattintson a képre!

Habár az országban nem egyedülálló az improvizáció oktatása (választható elméleti tárgy), az tény, hogy kevesen mernek belevágni. Nem elég, hogy van rá kidolgozott tanterv, kell hozzá egy (vagy két) olyan tanár is, aki hajlandó és képes is rugalmasan, érzékenyen, maximális elfogadással és segítőkészséggel a gyerekekkel együtt zenélni.

A vörösvári zeneiskola tanárai olyan egyéni módon tanítják ezt a tárgyat, ami már szélesebb körökben is tetszést aratott. Elkészítették az improvizáció oktatásának „jógyakorlatát”, és bemutatták vörösvári és környékbeli szakembereknek, zene- és énektanároknak, óvónőknek. A bemutatók nagy sikert arattak, úgy tűnt, hogy a pedagógusok be tudják építeni a látottakat a mindennapi munkájukba. Arra is felmerült az igény, hogy havi rendszerességgel foglalkozásokat tartsanak. Ami jól működik, azt érdemes továbbadni…

Az improvizáció óra 2009-ben indult el a zeneiskolában kísérleti jelleggel, most harmadik éve folyik az oktatása. 8-10 fős csoporttal működik, a tapasztalat azt mutatja, hogy ez az ideális létszám. Négy év szolfézstanulás után választhatják ezt a tanulók, a kötelező elméleti tárgy helyett vagy mellett. Van olyan is a csoportban, akinek már nem lenne kötelező, mégis visszajár az órákra.

Az improvizációs órán a hatvanadik perchez közeledve már a hangszerek is javában szólnak. Úgy tűnik, a társaság egymásra hangolódott, egyre kerekebb hangzások alakulnak ki, a hangszerek egymástól veszik át a dallamot, folytatják, átalakítják, kiegészítik. Az idő már lejárt, de a terem még zeng az önfeledt játéktól – a gyerekek abba sem akarják hagyni…

– Az improvizációs óra természetes közeggé teszi a zenét – magyarázza Péter. – És lehetőséget ad az alkotásra, az alkotás pedig nagyon nagy öröm. A való életben is fontos képességeket alakít ki és fejleszt.

– Az improvizációnak be kellene épülnie a zeneoktatásba, a hangszeres órákba is. Ez nem különlegesség, ennek természetes szemléletté kéne válnia – teszi hozzá Anita.

– Amikor elkezdtétek – kísérleti jelleggel –, erre számítottatok?

– Nem tudtuk, hogy milyen lesz, ki kellett próbálnunk, hogy az elképzeléseink működnek-e a gyakorlatban. De a gyerekek hihetetlenül ügyesek! Ez az egész felülmúlta minden várakozásunkat.

Sólyom Ágnes

 

A végeredményt az újság sajnos nem tudja Önöknek bemutatni. De az improvizációs óra résztvevőit személyesen is meghallgathatják január 14-én, szombaton este 6 órakor a Művészetek Háza aulájában, ahol Kormos Ferenc kiállításának megnyitóján improvizációs koncertet adnak.

Advent egykor és ma

„Az advent szó jelentése eljövetel. Advent Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. … A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette advent, valamint az egyházi év kezdetét. Ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali miséken vettek részt, amelyeket angeli-misének, aranyos misének – liturgikus szóval roráténak – neveztek.”
Nagyításhoz kattintson a képre!

A Vásár téri iskola diákjai a decemberi péntek reggeleket a tornateremben kezdték, közös gyertyagyújtással, az adventi hagyományok felelevenítésével. A népviseletbe öltözött család harangszóra vonult be a terembe – mint a hajnali misére a templomba.

– Gelobt sei Jesus Christus!

– In Ewigkeit, Amen!

– Harmatozzatok, égi magasok! Téged vár epedve a halandók lelke, jöjj el, édes Üdvözítőnk! – csendült fel az egyházi népének. A gyerekek magyar nyelvű liturgikus szövegeket, evangéliumi részletet olvastak fel, és ehhez az időszakhoz kapcsolódó miseénekeket énekeltek. Elhangzott egy-egy érdekesség is a szokásokról, a karácsonyvárás történetéről.

„Az én nagymamám minden advent vasárnapján az egész családot összehívta, és hasonlóan ünnepeltük mi is a gyertyagyújtásokat – meséli Bruckner Sándorné, Erzsi néni, aki Botzheim Tibornével együtt az alkalmakat szervezte.

Nagyításhoz kattintson a képre!

A hagyományok egy részét ma is őrzik az egyházi szertartások vagy a családok ünneplési szokásai, de sok minden megváltozott. A meghitt, békés várakozás helyett inkább a rohanás, az ideges készülődés jellemzi a karácsony előtti heteket. Éppen ezért a Vásár téri iskolások csendes-hangulatos közös reggelei nem csupán a tájékozottságot, a hagyományokkal való ismerkedést szolgálták, hanem a ráhangolódást, a töltekezést, a lelki felkészülést is az ünnepre. Ilyenkor a gyerekek – némi biztatásra – igyekeznek még a szokásosnál is kicsit jobbnak lenni, és akiknek ez az adott héten a legjobban sikerült, azok tehették bele a kanál lisztet a nagy közös dunsztosüvegbe. Az így összegyűlt lisztből készül majd a karácsonyi kalács.

„Nagymamám is mindig finom kalácsot sütött, a gyerekek kakaót kaptak hozzá, a felnőtteknek pedig borlevest készített. Utána a család együtt volt, kártyáztunk, énekeltünk” – meséli Erzsi néni. Ezt is érdemes megtanulni: az együtt töltött idő értékét, és szánni egymásra időt, legalább ilyenkor, karácsony táján.

A viseletek egy része a tájházból való, néhány ruhadarabot a gyerekek otthonról hoztak. Volt, amit toldani-javítani kellett…

A 19. században még 24 gyertya volt az adventi koszorún.

Pályázati felhívás – INGATLANOK

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (2085 Pilisvörösvár, Fő tér 1.) a 229/2011. (XI. 24.) Kt. sz. határozatában úgy döntött, hogy

- a Pilisvörösvár, 459/2 hrsz-ú – természetben Pilisvörösvár, Vágóhíd u. 13. sz. – osztatlan közös tulajdonú ingatlanból 160/958-ad önkormányzati tulajdoni hányadot a mellékelt helyszínrajzon jelölt módon, nyilvános pályázat útján 2.465.000,- Ft limitáron értékesíti.

- a Pilisvörösvár 4228 hrsz-ú – természetben Pilisvörösvár, Akácfa u. 13/a. sz. – ingatlanrészt a mellékelt helyszínrajzon jelölt módon 14.600,- Ft/m2-es limitáron értékesíti.Eredményes pályázat esetén, a helyszínrajzon jelölt módon a telket az Önkormányzat saját költségen kialakítja.

- a Pilisvörösvár, Pataksor u. 4513/2 hrsz-ú ingatlant 7.400.000,- Ft limitáron értékesíti. Az ingatlanokat a Képviselő-testület a 34/2007 (XII. 04.) számú rendelet 10. §-a alapján az alábbi feltételekkel értékesíti:

Az ingatlanok megtekinthető a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási idejében. Konkrét időpontot előzetesen a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Építési Osztályán kell egyeztetni.

Az ajánlati biztosíték átutalásakor a közlemény rovatában kérjük feltüntetni: „ingatlanvásárlási pályázat”.

Az ajánlati borítékra rá kell írni: „Pályázat a Pilisvörösvár, ………… (Vágóhíd u. 13., Akácfa u. 13/a., Pataksor u. 4513/2 hrsz.) ingatlan vételére. A borítékot kizárólag az Előkészítő és Bíráló Bizottság bonthatja fel.”

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (2085 Pilisvörösvár, Fő tér 1.) a 230/2011. (XI. 24.) Kt. sz. határozatában úgy döntött, hogy a 7657/1 és 7657/2 hrsz-ú önkormányzati ingatlanokat, azaz összesen 11.065 m2-es területet nyilvános pályázat útján értékesíti 10.400,- Ft/négyzetméter + ÁFA limitáron, azaz kerekítve 115.100.000,- Ft + ÁFA, azaz száztizenötmillió-egyszázezer forint + ÁFA limitáron:

Az ajánlati biztosíték átutalásakor a közlemény rovatában kérjük feltüntetni: „telekvásárlási pályázat”.

Az ajánlati borítékra rá kell írni: „Pályázat a Pilisvörösvár, 7657/1 és 7657/2 hrsz-ú ingatlanok vételére. A borítékot kizárólag az Előkészítő és Bíráló Bizottság bonthatja fel.”

Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 231/2011. (XI. 24.) Kt. sz. határozatában úgy döntött, hogy az alábbi önkormányzati lakást nyilvános pályázat útján, az alábbi feltételekkel értékesíti:

A lakás megtekinthető minden hétfőn 9-12 és 13-17-óra között. Konkrét időpontot előzetesen a Polgármesteri Hivatal Műszaki és Építési Osztályán kell egyeztetni.

Az ajánlati biztosíték átutalásakor a közlemény rovatában kérjük feltüntetni: „lakásvételi pályázat”.

Az ajánlati borítékra rá kell írni: „Pályázat a Pilisvörösvár, Ady E. u. 4. I/6. szám alatti lakás vételére. A borítékot kizárólag az Előkészítő és Bíráló Bizottság bonthatja fel.”

Pályázati feltételek

A fenti meghirdetett ingatlanok mindegyikének megvételére bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság pályázhat.

- A pályázatot kiíró fenntartja azon jogát, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, ily módon a pályázatot – akár indoklás nélkül is – eredménytelennek minősítse.

- Az ingatlan tulajdonjogát az szerzi meg, aki a pályázati kiírás feltételeinek megfelel, és a limitárhoz képest a legmagasabb vételárat ajánlja meg az ingatlanra, kivéve a 459/2 hrsz-ú ingatlan tekintetében, mert a tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg.

- A pályázattal kapcsolatosan további információk a hivatal műszaki osztályán a 06-26-330-233/153-as melléken, Johnné Toldi Tímea ügyintézőtől kérhetők.

- Amennyiben azonos összeggel kerül benyújtásra több pályázat, és azok ajánlata a legkedvezőbb, akkor a Képviselő-testület felhatalmazásával az Előkészítő és Bíráló Bizottság előtt írásban újbóli ajánlatot tehetnek az azonos ajánlatot adók mindaddig, amíg nem lesz egy kedvező ajánlat.

- A limitárnál alacsonyabb összegű ajánlat érvénytelen.

- Az első pályázó visszalépése esetén az önkormányzat nem köt szerződést a második legjobb ajánlatot adó pályázóval, hanem új pályázatot ír ki.

- A pályázat benyújtásának határidejéig a pályázó köteles az Önkormányzat által megállapított ajánlati ár 1 %-át kitevő ajánlati biztosítékot befizetni a Hivatal házipénztárába, vagy átutalni azt az Önkormányzat 14100024-11787949-02000004 bankszám­lájára. A közlemény rovatában kérjük feltüntetni: „ingatlanvásárlási pályázat” (ill. telekvásárlási vagy lakásvételi pályázat). Az átutalásról szóló banki igazolást csatolni kell a pályázathoz. A befizetett összegről számlát állítunk ki.

- A házipénztár nyitvatartási ideje:

hétfő: 13.00 - 17 óráig
kedd: 09.30 - 12 óráig
szerda: 09.30 - 16 óráig
csütörtök: 09.30 - 12 óráig

- A befizetett ajánlati biztosíték a nyertes pályázó vételárába beszámításra kerül.

- Ha a nyertes pályázó visszalép, részére az ajánlati biztosíték összege nem jár vissza.

- Ha a nyertes pályázó hibájából nem kerül sor szerződéskötésre, az ajánlati biztosíték nem jár vissza.

- Ha az ajánlattevő hibájából nincs nyertes pályázat (pl. érvénytelen ajánlatot ad), az ajánlati biztosíték nem jár vissza.

- A többi pályázónak a befizetett ajánlati biztosíték visszajár.

- A pályázatot zárt borítékban kell benyújtani. A borítékon a feladót nem szabad feltüntetni, s a borítékra rá kell írni: „Kizárólag az Előkészítő és Bíráló Bizottság bonthatja fel”

- Pályázati nyomtatvány a Polgármesteri Hivatalban, a földszinti iktatószobában szerezhető be.

- Jelen pályázatot a Vörösvári Újságban a pilisvörösvári ingatlanközvetítőnél, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a pilisvörösvári hirdetőtáblákon és a www.pilisvorosvar.hu honlapon kell megjelentetni, és az interneten több helyen.

Az ingatlan vételére vonatkozó ajánlatot 2012. január 16-án 9 óráig el lehet juttatni az Önkormányzathoz postai úton, vagy zárt borítékban a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati irodájában elhelyezett urnába lehet bedobni. (Postacím: 2085 Pilisvörösvár, Fő tér 1.)

A pályázat bontására a Polgármesteri Hivatal Tanácstermében 2012. január 16-án 9 órakor kerül sor, mely nyilvános.

A bontás eredményéről minden pályázót írásban értesítünk 2012. január 24-ig.

Gromon István
polgármester

KezdőlapElőző oldal
Következő oldal
Copyright © 2008 Pilisvörösvár Város Önkormányzata