Flash Player -letöltése szükséges a megtekintéséhez.

XII. évfolyam 2. szám 2012 február
KezdőlapElőző oldal
Következő oldal

Bányászat-projekt a Vásár téri iskolában

A bányászat került a középpontba januárban a Vásár téri iskolában. Az egész tanéven áthúzódik az a nemzetiségi hagyományőrző projekt, amelynek keretében minden hónapban más-más témával ismerkednek a diákok. Most a bányászat került sorra, ami a múlt század eleje óta vitathatatlanul nagy szerepet játszott a város életében. Nemcsak azért, mert „munkát adott az embereknek, megélhetést a családoknak, lehetővé tette a település korszerűsödését, a technikai fejlődést, átformálta a település képét” – fogalmazott Fogarasy Attila, aki a projekt vezetője volt. De a téma annyiban is kapcsolódik a nemzetiségi projektévhez, hogy a német hagyományok ilyen mértékű megmaradását is a bányának köszönhetjük. A szén és a bányász szakemberek szükségessége volt az oka annak, hogy Pilisvörösvárról nem zavarták el a német anyanyelvűeket a kitelepítéskor.

Nagyításhoz kattintson a képre!

„Ma már csak ásványbányászat folyik Vörösváron, de őseink munkáját tisztelve kötelességünk nekünk, utódoknak megőrizni a közel négy évtizeden át folyó szénbányászat emlékeit” – mondta. Az emlékek továbbadását szolgálta a januári projekt.

Táró az iskolában

Az iskolában készült felmérés azt derítette ki, hogy a legtöbbeknek akadt a családjukban bányász. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek sokat mesélnek otthon a múltról, a bányákról, a bányászok életéről. És főleg nem jelenti azt, hogy az iskolások jártak volna szénbányában. Ezért hát inkább a bánya jött el az iskolásokhoz: a suli pincéjében rendezték be ugyanis a Suli tárót, ahová idegenvezetéssel látogattak le a csoportok. Oroszi Antal nyugdíjas főaknász 34 évig volt bányász – a gyerekeknek a bányászatról így nem csupán elméletben beszélt, hanem valódi tapasztalatok alapján. Megmutatta a bányászok szerszámait, és azt is elmagyarázta, melyiket mire és hogyan használták.

Zelenai István bányamérnöknek jókora gyűjteménye van a bányászathoz kapcsolódó tárgyakból, dokumentumokból. A Suli táróba hozott néhány bányászöltözéket, amit a fiúk felpróbálhattak. A fénykép kedvéért néhány szerszámot is kézbe fogtak. „Akkorák is dolgoztak ám a bányában, mint ti vagytok – mesélte a főmérnök. –Volt, hogy külön bányakapitánysági engedéllyel 14-18 éves fiúk dolgoztak a Lipót-aknánál a bányaszállításnál.”

Vetélkedő a bányászatról

A Suli táró megtekintése persze csak kis része volt a programoknak. Az alsósok számára meghirdetett alkotópályázatra rajzokkal és makettekkel lehetett nevezni. A felsősöknek pedig több feladatuk is akadt. Az osztályonként megválasztott 3 fős csapatok vetélkedőn vettek részt, és egy-egy esszét írtak a Lipót-akna történetéről. A csapattagok ellátogattak a Rákóczi utcai emlékszobába, az iskolában pedig saját kiállítási anyagot is gyűjtöttek a bányászathoz kapcsolódó témákban. Ezeket a folyosói vitrinekben állították ki.

Projektzáró

A projektzáró ünnepélyen került sor a versenyeredmények kihirdetésére és a díjak átadására. A legjobbak oklevelet és könyvjutalmat kaptak, kategóriánként az első helyezettek bányalátogatást nyertek.

Wagner Ferenc, a Bányász Szakszervezeti Szövetség elnöke ajándékkönyveket hozott a nyerteseknek, és a bányász hagyományok megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Arra is ígéretet tett, hogy a jövőben a hasonló rendezvényeket igyekeznek anyagilag is támogatni.

A hetedik béseknek sikerült legjobban a részvétel, az összesített versenyben ők lettek az elsők.  Osztályfőnökük, Megyesi Ilona elmondta, hogy nemcsak a csapattagok, hanem az egész osztály sokat tanult a projektből. Hiszen nagyon sok mindenről közösen beszélgettek, és aki maga nem végzett kutatást, a beszámolók által az is új információkkal gazdagodott.

• Te el tudnád képzelni a bányászmunkát?

El… de… hát, voltak előnyei is, meg hátrányai is. Életveszélyben voltak állandóan, viszont volt egy kis akció is… (Szabó Miklós 7. b)

Nagyításhoz kattintson a képre!
• Voltak olyan új információk, amelyek most derültek ki számodra a bányáról, a bányászatról?

Persze, hogy voltak. Nagyon sok mindennek a neten vagy könyvekben kellett utánanézni. (Pápai Kinga 7. b)

Fogarasy Attila külön kiemelte Gyapay Zoltán munkáját, aki különös lelkesedéssel és szorgalommal vetette bele magát a helytörténeti kutatómunkába.

Már régóta érdeklődöm a bányászat iránt, a történetek iránt, és sokat olvastam róla.

• Szívesen foglalkoznál vele továbbra is?

Persze!

A tesztkérdések megválaszolásához alaposan utána kellett járni a helyi bányászat történetének. A 25 kérdés között szerepeltek például az alábbiak. Ön vajon hogy vizsgázott volna?

5. Mettől meddig folyt széntermelés Pilisvörösvárott?

6. Milyen fajtájú szenet termeltek a pilisvörösvári bányában?

7. A jelenlegi bányatavak helyén milyen célra termeltek ki homokot?

8. Kinek a tulajdonában volt a Lipót-akna bányaüzem?

25. Miről kapta a Pálya‐tó a nevét?

Megoldások:

5) 1905-1940; 6) barnaszenet; 7) a felhagyott bányajáratok beiszapolására; 8) Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. (belga érdekeltség); 25) Régen focipálya volt a helyén

A 25 kérdésből álló tesztet megtalálhatják a Vásár téri iskola honlapján: www.nnai.hu

KezdőlapElőző oldal
Következő oldal
Copyright © 2008 Pilisvörösvár Város Önkormányzata