Flash Player -letöltése szükséges a megtekintéséhez.

XII. évfolyam 2. szám 2012 február
KezdőlapElőző oldal
Következő oldal

Könyv a pilisvörösvári bányászat történetéről

Ha van olyan ember, akinek érdemes könyvet írnia a vörösvári bányászat történetéről, hát Zelenai István bányamérnök egészen biztosan ilyen. 14 éves korában dolgozott először bányában, akkor került a technikumba Tatabányára. A Pilisi Szénbányánál 13 évet töltött el bányamérnökként, de nemcsak idehaza, Németországban is számítottak a szakértelmére, ahol bányaüzemet hozott létre.

Nagyításhoz kattintson a képre!

A könyv alapjául szolgáló kutatómunkát már 30 éve folytatja, és nemcsak levéltárakban járt, hanem nagyon sok információt a helyiektől gyűjtött össze. A készülő könyv célja közérthető és érdekes formában nyilvánosságra hozni az információkat az itt folyt bányászatról, amely a helyi kultúra szerves részévé vált. Így a kiadvány foglalkozik a műszaki, a gazdasági, a jogi és az emberi szempontokkal egyaránt.

A tervek szerint két részből áll majd a kötet: az elsőben szó lesz arról, hogyan jött létre a bányatársaság, hogyan indultak be az első bányák, előkerül a lakásépítési program, a gyerek- és női munkaerő története, de a település fejlődése és a bányák mai hagyatéka is. A második nagy fejezet pedig a Vándorbot címet kapja, és a bányászsorsokon, életutakon kívül a bányászcsaládokról, az államosításról és az ásványbányákról is szó esik benne.

A készülő könyv jelenleg 170 írott oldalnál tart, nem beszélve a számtalan fotóról és érdekes dokumentumról, amely rendelkezésre áll hozzá. Nagy feladat lesz még tehát a szerkesztése, amelyben Fogarasy Attila segít majd, akivel évek óta együtt tervezik a megjelenést.

– Nem akarat kérdése volt, hogy megírjam ezt a könyvet – meséli Zelenai István –, én ezt erkölcsi kötelességemnek érzem.

A megjelenést valamely bányász-évfordulóhoz szeretné kötni, de ezekből szerencsére akad bőven. A megjelenés időpontja tehát még bizonytalan. De az biztos, hogy hiánypótló, alapos és értékes kiadvány készül, amit mindenkinek érdemes lesz forgatnia, akinek kicsi köze is van a bányához vagy Vörösvárhoz.

Népi gyógymódok – Volksheilen – Kszundheitmitl

Régen az emberek nem szaladtak mindennel az orvoshoz. Igaz, nem is volt ennyi orvos. Ősidők óta volt minden betegségre gyógymódjuk. Felsorolok néhányat, típusonként:

Nagyításhoz kattintson a képre!

Megfázás: hagymatea, apróbojtorján-tea, kamilla, hársfatea, csalántea – ezeket kortyolgatva meginni.
Hörghurut: a fokhagymát összezúzni, zsírral (házi) elkeverni, egy szalvétára rákenni, ezt a mellre helyezni, száraz ruhával befedni, lehetőleg egész éjjel rajtahagyni. Én a fülembe (mindkettőbe) egy-egy gerezd fokhagymát dugok, mert leszívja az orromból, az arcomból, a homlokomról a gyulladást. Ezzel a fokhagymás zsírral be lehet kenni, masszírozni a hátunkat is. Igen jó hatása van.
Torokfájás: kamillateával vagy langyos sós vízzel gargalizálni.
Orrdugulás: zsírt beszippantani az orrlyukakba.
Reumára: sósborszesszel bedörzsölni, majd csalánnal jól ütögetni.
Kiütésre paradicsomot teszünk.
Ha megütés (beverés) után daganat keletkezik, késsel jól szétnyomjuk (pl. homlok, kéz stb.) Ha kék folt lesz, ecetes vizes borogatást vagy reszelt krumplit teszünk rá.
Gyulladás: lapulevelet teszünk a gyulladt részre.
Fejfájás: a homlokra tormalevelet rakunk.
Láz esetén igen hasznos a vizes borogatás.
A kamilla mindenre jó!

Még sok mindenről írhatnék, de majd legközelebb.

Fria szan ti leed ned mid óalan klee can taukta kráind. Az iz wóa weinicha taukta wóan. Szei ham ca óoli kraungad wóz khot. I wéa a póa opschreem.
Fakhiány
Cwífütéé, atameinitéé, weetéé, lintnpliattéé, kaműnytéé, práineizltéé langszaum tringa.
Fidapruszt
An knyaufü kuad caumtruka, mid haazschmoic famischn, teiz af an szalwétn traafschtráfa, und af pruszt leing, an truckana fláick traaf táá. Iwad nóocht traaf lóozn. I schtáick in meni uawaschl á an knyaufü. Teiz ciágt fa iwaroj ti encindung wáik. Mid táin schmóic khauma in pukl á eeschmian.
Finhóiz
Mid kamünytéé, oda a laawoamsz szóicwosza kuagln. Und a schmoic aafschnupfa in di nóózn.
Finreezn
Mit francbrantwee eereem, oda mid práineizl kuad traafhaan.
Afta ász láigt ma paradeez traaf.
Wan ma an tipű kriagt, tuád ma min máisza kuad fatruka.
An plóbm fláik moch ma fan áiszigwósza an umschlóóg, oda krumbian reem und traaf leing.
Wan ma fiawa hod, moch ma an umschlóóg.
Ti kaműny szan ca olaz kuad.
I waaz nau fű óolahaund, awa foaleflich iz knyua.

Andrusch-Fóti Mária

Portrékiállítás a Művészetek Házában

Március 8-ától látható Czeglédi Gizella portrékiállítása a Művészetek Házában. A művésznőt a kiállítás létrejöttéről, az alkotás folyamatáról faggattuk.

 
• Mit láthat az érdeklődő közönség a kiállításon?
Nagyításhoz kattintson a képre!

2011-ben 100 darabos portrékötetet terveztem, és meg is valósítottam. Készen lett a 100 darab portré: 25 irodalmár, 25 feltaláló, 25 zeneszerző és 25 híres magyar nő, és hozzá a szöveg is. Az irodalmárok portréi mögött majdnem mindegyiknek a szülőháza van, persze nem mindegyiknek találtuk meg a szülőházát, így oda mást találtam ki.

A szöveg másképp volt érdekes munka, mint a festés, mert a portrékhoz életrajzot írtam.  Olykor nem volt egyszerű az önéletrajzukat megszerezni, volt, hogy múzeumokhoz fordultam segítségért – hát nem nagyon tudtak segíteni. Az irodalmárok életrajza abban különbözik a többiekétől, hogy a saját műveikből állítottam össze. Ehhez mindnek minden művét el kellett olvasni, az elsőtől az utolsóig.

• Mennyi ideig tartott mindezt elkészíteni?
Nagyításhoz kattintson a képre!

A tavalyi évem ráment. Ezért is zártam be a kö­zelmúltban a galériámat, melyben most csak a hagyományos programokat rendezzük meg, és az állandó kiállításom látható. Hamarosan pedig elkezdem járni az országot a köteteimmel.

• Mi alapján szelektáltál? Hiszen nem könnyű például a magyar irodalomból 25-öt kiválasztani…

Igen, sajnos maradtak ki olyanok, akik kedvenceim… Nem azért, mert nem akartam őket lefesteni, hanem mert nem találtam hozzájuk anyagot. Így azokat festettem le, akik közel állnak hozzám, és találtam is róluk anyagot.

Óriási segítség volt számomra az internet, 10 évvel ezelőtt még nem jöhetett volna ilyen könnyen létre ez a kötet, bekocsikázhattam volna az egész országot.

Nagyításhoz kattintson a képre!
• Kiket vársz a kiállításra, kiknek szól?

Azt hiszem, a kisiskolásoktól kezdve az idősekig mindenkihez szól ez a kötet, hiszen kár lenne ezeket az értékeket veszni hagyni. Az életrajzok ilyen összeállításával egy kis pedagógiai lökést is kapott ez a kötet – valahogy nem tudtam elszakadni a pedagógusi munkámtól. Tehát bárkit várok, akit érdekel, és kíváncsi arra, hogy ki az a száz a nagyon sok százból, akiket én szubjektív módon kiválasztottam.

Palkovics Mária

 

 

KezdőlapElőző oldal
Következő oldal
Copyright © 2008 Pilisvörösvár Város Önkormányzata