Flash Player -letöltése szükséges a megtekintéséhez.

XIII. évfolyam 2. szám 2013 február
KezdőlapElőző oldal
Következő oldal

DIVATBEMUTATÓ ÉS HANS, A NYÚL

Látogatás a Vásár téri Nemzetiségi Általános Iskola első osztályos német és németnyelvű környezetismeret óráin
Nagyításhoz kattintson a képre!
Kelemen Márta német nyelven interjút készít a gyerekekkel

Január 17-én nagy napra virradtak a Vásár téri Nemzetiségi Általános Iskola elsős diákjai: mind a nyelvoktató, mind a kétnyelvű osztályban tanuló gyerekek volt óvó nénijeiknek, a polgármester úrnak, a nemzetiségi önkormányzat tagjainak és az iskola vezetőinek mutathatták meg, hogy szeptember óta mennyi mindent tanultak már németül.

Az első órát a nyelvoktató osztályban Kelemen Márta tartotta. Ebben az osztályban 30 gyermek tanul heti 5 órában németül. A bemutató óra keretében a számok, színek, iskolaszerek, az osztályterem berendezési tárgyai, ruhadarabok és a bevásárlás témakörei kerültek terítékre. E témakörökhöz kapcsolódóan bemutatásra kerültek a grammatikai ismeretek is: a tanult főneveket a tanulók nemük szerint csoportosították, és amikor „bevásárolni mentek”, a mini-dialógusaikban a határozott névelő tárgy esetét használták – sok sikerrel.

A gyerekek tudásának kihangsúlyozásához Kelemen Márta számos tanítói fortélyt vetett be, az összes órai feladat játékos jellegű volt, amelyek megoldása során sok-sok, a tanító néni által készített szemléltető eszköz is bevetésre került. A feladatok úgy voltak szervezve, hogy a gyerekek tudásukról minden munkaformában, azaz frontálisan, csoportban (pl. lányok fiúk ellen), párban és egyénileg is számot tudtak adni. Ezek a munkaformák azon kívül, hogy segítik a gyerekek szociális kapcsolatteremtő kompetenciáját, arra is szolgálnak, hogy a tanulók motivációja ne lankadjon. A nyelvi feladatmegoldások során Kelemen Márta olyan feladatszituációkat teremtett, amelyek játékos és mozgásos jellegüknél fogva megragadták a gyermekek érdeklődését, pl. a ruhadarabok színeinek áttekintésekor az osztályból egy-egy gyermek egy kifutónak kikiáltott alacsony padon manökenként sétálhatott végig, és a tanító néni egy mikrofonnal a kezében a „divatbemutató” publikumát – az osztályt – arról faggatta, hogy hogyan hívják a színre lépő modellt, milyen ruhadarabokat visel, és milyen színűek az általa viselt ruhadarabok.

Nagyításhoz kattintson a képre!
Lazri Judit német nyelvű környezetismeret
óráján egy kis csemegézésre is jut idő

A németnyelvű óravezetés egy gyermeknek sem okozott problémát. Figyelemre méltó volt Kelemen Márta hibajavítási technikája, amellyel a nyelvi önreflexió kialakulását, illetve a már meglévő tudás autonóm korrigálását kívánta elérni: ha egy tanuló valamit helytelenül mondott, a tanító néni először a hibát ejtő tanulót kérte meg önmaga javítására, és csak ha ez nem ment, akkor jelentkezhetett és javíthatott az osztály többi tanulója. A gyerekek a nagy számban megjelent vendégek ellenére is aktívan, bátran, nagy érdeklődéssel és figyelemmel vettek részt az órai munkában. A tanító néni kedves személyiségével kellemes légkört teremtett az órán, a gyerekek aktivitása, szereplési kedve nemcsak nyelvi tudásukról árulkodott, hanem arról is, hogy a bemutatóórán történtek nem különböznek a hétköznapi óráktól.

Nagyításhoz kattintson a képre!

A második órát, környezetismeretet német nyelven, Lazri Judit tartotta a kétnyelvű első osztály A(pfel)-csoportjában. A kétnyelvű osztály 29 tanulója magyar- és németórákon névsor szerint két csoportra van bontva: amíg az A-csoport magyarórán van, addig a B(lume)-csoport németül tanul, és fordítva. A kétnyelvű osztályba járó gyerekek heti 16 órában tanulnak németül. A 16 órából 11 óra nyelvi és németnyelvű szaktárgyi óra (pl. környezetismeret, ének-zene, testnevelés, rajz és technika), 5 pedig délutáni gyakorlóóra. Utóbbinak a délelőtt folyamán tanultak átismétlése, gyakorlása a célja. A gyakorló órák a tanulók részéről szabadon választható foglalkozások, amelyeknek az anyagi hátterét a városi önkormányzat saját bevételeiből származó forrásokból finanszírozza. A gyakorlóórák fakultatív jellegük ellenére nagy érdeklődésnek örvendenek, ami azért is helyes döntés a szülők részéről, mert ha a gyerekek egy betegség miatt néhány napig kimaradnak az oktatásból, a gyakorlóórákon Lazri Judit segítséget tud nyújtani nekik ahhoz, hogy a kiesett anyagrészt minél előbb pótolják. A kétnyelvű oktatás tagadhatatlan előnye, hogy a gyerekek sokkal magasabb óraszámban foglalkoznak a német nyelvvel, az egyik órán tanult ismeretek nagyobb valószínűséggel és hamarabb jelennek meg egy másik (német- vagy németnyelvű szaktárgyi) óra anyagában, így az elsajátított nyelvi tudást (szókincset, szófordulatokat, grammatikát) tantárgyakon átívelve sokféle helyzetben, gyakrabban és – a bemutató óra tanúsága szerint – már az első osztályban is mondatszinten tudják a gyerekek használni.

A környezetismeret órára a német nyelvi szakteremben került sor, amit az iskola vezetése a szülőkkel és az érintett pedagógusokkal együtt alakított ki, és aminek egyik fontos kelléke és éke – az országos sajtóban már sokat emlegetett – digitális tábla. Lazri Judit az óra tananyagát egy kerettörténetbe ágyazta be: az óra központi figurája „Hans, der Hase” volt, aki az óra elején még egy kis kofferban szunyókált, így a gyerekeknek egy dallal kellett a nyuszit keltegetniük. Ám mindhiába, a nyuszi csak tovább szundikált. Így amíg a nyuszi ébredezgetett, a gyerekek a digitális táblán megnézték Hans szobáját, és zenei aláfestéssel együtt elénekeltek Hans nagypapájával egy dalt, amiből kiderült, hogy mi mindennel lehet az álomszuszékokat felébreszteni: kakas-kukorékolással, csengővel, vekkerrel, kakukkos órával, bárányok bégetésével vagy éppen rádióval. Ez az együtt-éneklés olyan jól sikerült, hogy Hans fel is ébredt, és anyukája hívására – a digitális táblán is látható – konyhába ment reggelizni. Ami újabb bonyodalmakhoz vezetett, mert a gyerekek kérdései alapján kiderült, hogy Hansnak sem a répa, sem a krumpli, sem a karalábé nem volt ínyére – csak az alma. Hans étkezési szokásai kapcsán a gyerekek átismételték a zöldségek nevét, és a digitális táblán egy memory-játék keretében a zöldségnevek egyes és többes számát is gyakorolták. Hans közben megreggelizett, és útja a fürdőszobába vezetett, ahol a gyerekek – szintén a digitális táblán – Hansszal együtt átismételték a fürdő berendezési tárgyait. Ezen a ponton érkezett el a csoport ahhoz a pillanathoz, amikor új anyag közlésére került sor. Az óra következő szakaszában a gyerekek a fogmosás témaköréhez kapcsolódóan megismerkedtek a tejfogak és a felnőtt fogak eltérő számával, a fogak neveivel (Schneidezähne, Eckzähne, Backzähne) és szerepével (in den Apfel beißen, mit den Backzähnen kauen, der alte Zahn wackelt), valamint a fogmosás módjával. A németnyelvű környezetismeret óra felszabadult légkörben zajlott, Hans, a nyuszi és a digitális tábla – amelyhez a tananyagokat Lazri Judit sok munkával maga állítja össze – a gyerekek nagy örömére állandó kísérője és eszköze volt az új anyag elsajátításának és játékos gyakorlásnak. Lazri Judit remekül ötvözte a modern és tradicionális nyelvtanítási módszereket annak érdekében, hogy a gyerekek az állandó német nyelvi környezetet ne akadálynak, hanem egyre inkább természetes közegnek érezzék.

A látogatók nyelvileg és szakmailag kiváló pedagógusok, valamint a német nyelvet nagy kedvvel tanuló gyerekek munkájába nyerhettek betekintést. Köszönjük szépen az óralátogatási lehetőséget!

Müller Márta

Következő számunkban a Templom téri iskola óráiról olvashatnak beszámolót.

17. Festgala der Ungarndeutschen

Im Leben des Ungarndeutschtums stellt die jährliche Festgala, die heuer bereits zum 17. Mal veranstaltet wurde, immer wieder einen Höhepunkt dar. Organisiert wurde sie im Budapester Kongress-Zentrum am 12. Januar 2013, dem Tag der Ungarndeutschen Selbstverwaltungen.

Im Rahmen der Gala werden jährlich der Valeria-Koch-Preis und die Ehrennadel in Gold für das Ungarndeutschtum, die die höchste Auszeichnung des Ungarndeutschtums darstellt, verliehen.

Werischwar war diesmal im Rahmen der Veranstaltung mehrfach vertreten: mit Andrea Stocker erhielt u. a. auch eine Schülerin des Werischwarer Friedrich-Schiller-Gymnasiums den Valeria-Koch-Preis und im Rahmen des Galaprogramms trat Szilvia Mirk solo mit einer Mundartgeschichte sowie auch zusammen mit ihrer Schwester Júlia als Gesangsduo mit großem Erfolg auf. Weiterhin waren aus Werischwar die Musikgruppe Die Adlersteiner sowie im Rahmen der Schaumarer Musikanten weitere 7 musizierende Jugendliche aus Werischwar Mitwirkende des Programms.

Helyreigazítás

A Vörövári Újság decemberi számában a „Nationalitätennachmittag” című cikkben tévesen jelentek meg a „Federball” című darab előadói: a darabot a Templom téri Nemzetiségi Általános Iskola 5.c és 7.c osztálya mutatta be, és Haas Éva tanította be. A tévedésért az érintettek és az olvasók elnézését kérjük.

Rózsaesküvők Pilisvörösváron – FELHÍVÁS

Kérjük kedves lakótársainkat, Pilisszentiván, Pilisvörösvár és Solymár polgárait, hogy az áprilisban nyíló és a három település közös történelmi örökségeként együtt megszervezendő kiállításhoz nyújtsanak segítséget.

Gróf Karátsonyi Guido földesúr 1882-ben, francia mintára alapította itteni birtokát képező három falujának fiataljai számára az országosan egyedülállóvá lett hagyományt, a rózsaesküvőt. 1882-1914 között az arra érdemes leányokat rózsamenyasszonynak jelölték, majd fényes esküvőt tartottak számukra. Az esküvőhöz járó hozomány a szerény anyagi helyzetű, becsületes fiatalok számára óriási megtiszteltetésnek számított.

A kiállításhoz kérjük, hogy azok a családok, akik őrzik az egykori rózsamenyasszony – a nagymama, dédmama, üknagymama – esküvői képét, esetleg emléktárgyait, későbbi képeit, adják be szkennelésre a solymári gyűjteménybe, vagy a szentiváni és vörösvári rendezőknek (Mirk Mária, Feketéné Ziegler Ágota, Fogarasy Attila). A kiállításba kölcsönzésre kerülő tárgyakat elismervény ellenében vesszük át, s majd adjuk vissza záráskor tulajdonosaiknak.

A kiállítást vándoroltatni szeretnénk, így közös örökségünk mindhárom településen megtekinthető lesz. Segítségüket előre is köszönjük!

Jablonkay Mária gyűjteményvezető – Solymár, 26/360-275
Fogarasy Attila helytörténész – Pilisvörösvár, 26/332-617
Mirk Mária elnök (Német Nemzetiségi Önkormányzat) – Pilisszentiván, 26/367-711
Feketéné Ziegler Ágota helytörténész – Pilisszentiván, 26/367-604

KezdőlapElőző oldal
Következő oldal
Copyright © 2008 Pilisvörösvár Város Önkormányzata