Vissza
Személyes háttér és szakmai múlt
Mesélne egy kicsit a személyes háttérről? Tősgyökeres pilisvörösvári, családja nagy múlttal rendelkezik a városban, erős közösségi szerepvállalással. Milyen útravalót kapott otthonról?
Pilisvörösváron élek születésemtől fogva. Férjemmel két gyermeket, inkább már fiatal felnőttet nevelünk, kísérünk életútján. A gyermekkorom színesen telt. A szüleim az életre neveltek mindhármunkat. Olyan kincseket kaptam tőlük, mint a becsület, tisztesség, hit a jóban, önzetlenség, kreativitás, rendszerszemlélet, életrevalóság.
Mi az, amit igazán szeret a városban?
Nekem Pilisvörösvár a gyökereimet jelenti, ez a város az otthonom.
Milyen motivációval választotta a pedagógiai pályát, és mi inspirálta arra, hogy bölcsődei vezetővé váljon?
A kicsikkel való foglalkozás már általános iskolás koromban felmerült bennem, de ez a gondolat nem nyert támogatást. Érthető módon a szüleim szerették volna, hogy folytassuk a jól felépített családi vállalkozást. Így engem is ebbe az irányba tereltek. Hálás vagyok érte, mert érettebben, több tapasztalattal rendelkezve tudtam megvalósítani a szívem dalát. Gyermekeim születése után képeztem át magam kisgyermeknevelővé. Azon szerencsés emberek közé tartozom, akik elmondhatják magukról, hogy hivatásuk van. A vezetői lét alapvetően nem volt célom, de folyamatos meghívást kaptam rá a pályám során. A pályám kezdetén megtapasztaltam, hogy a kisgyermeknevelői lét nem feltétlenül párosul lelkesedéssel, hivatástudattal, sokszor fásultsággal is vegyül. Megtorpantam a negatív élményektől, azonban az a motiváció tartott és tart a pályán, hogy másként is lehet. Kitűzött célom, hogy minden gyermek számára biztosított legyen az egyéni bánásmód, a feltétel nélküli elfogadás és szeretet. Ennek a szemléletnek az átadása, terjesztése inspirált leginkább arra, hogy ne csak egy csoportot, hanem egy intézményt is vezessek.
Milyen tapasztalatokat szerzett korábbi munkahelyein?
A bölcsőm egy II. kerületi intézmény volt, majd Budakeszin helyezkedtem el. Minden bölcsőde egy kicsit más hangulatú. Olyan ez, mint egy svédasztal mindenhonnan mást-mást tudtam felcsipegetni, magammal hozni. A második kerületben csoportvezetőként, Budakeszin helyettes vezetőként dolgoztam, így a csoportban való munka mellett vezetői tapasztalatot is szereztem.
Új építésű bölcsőde vezetése
Miért pályázta meg a Pilisvörösvári Tipegő Bölcsőde tagintézményvezetői posztját?
Lokálpatriótaként szerettem volna a városomban dolgozni és a helyi családokat szolgálni.
Milyen pozitívumokat hordoz és milyen kihívásokat jelent egy teljesen új építésű bölcsőde vezetése, működtetése? Milyen szempontokat tartott a legfontosabbnak a kezdeti időszakban?
Egy új ház elindítása mindig izgalommal tölti el a lelket: csapatot építeni, betölteni az üres tereket, kialakítani a szokásainkat, megalapozni a hagyományainkat, alakítani formálni az arculatunkat, egyedi jellemzőinket. Fontosnak tartottam, hogy egy olyan közösséget hozzunk létre, ahol együtt lélegzünk, szívvel-lélekkel vagyunk jelen a gyermekek és családok mindennapjaiban. A 0-3 éves korosztály a legérzékenyebb korszaka az embernek, emlékeket nem sokat őriznek rólunk az általunk nevelt és gondozott gyermekek, de lenyomatokat hagyunk minden kicsi lélekben. Ezért elvárásom, hogy kollégáim nagy hangsúlyt helyezzenek az érintés milyenségére és minőségére, a gyerekek felé irányuló kommunikációra, a tapintatra, további alap a gyermekek személyisége iránti tisztelet és alázat.
Mi az, amit leginkább szeret az új épületben? Miben segíti a pedagógiai munkát az új infrastruktúra?
Kollégáimmal egyetemben nagyon szeretjük a tágas, fényes csoportszobáinkat. Azt a belső színvilágot, letisztultságat és harmóniát, amit Kondákor Zoltánné, Teca intézményvezető megálmodott. Az aulában, rossz idő esetén is biztosítani tudjuk a gyermekek számára a nagyobb térben való mozgást. A kinti és benti tereink egyaránt jól felszereltek, a szobáink vidámak, minden rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy a gyerekek napközbeni ellátását professzionálisan biztosítsuk.
Hogyan osztják meg a feladatokat az intézményvezetővel, Kondákor Zoltánnéval, Tecával? Milyen változásokra volt szükség a működésben az új helyszín megjelenésével?
A kiválasztásom után Tecával megkezdődött a közös munkánk megalapozása, egyeztettük szakmai elveinket, állásinterjúkat szerveztünk az érkező kollegáink részére, szülői esteket tartottunk. A munkáltatói jogokat ő gyakorolja, mint intézményvezető. Hálás vagyok, hogy szabad kezet és bizalmat kaptam tőle az új bölcsőde szakmai munkájának koordinálására és elképzeléseim megvalósítására.
Szakmai szervezetekkel való együttműködés
Úgy tudom kapcsolatban áll szakmai szervezetekkel is. Mely szervezetek ezek és hogyan tudja az itt szerzett tapasztalatokat hasznosítani a mindennapi munkában?
Legfőbb szakmai szervezetünk a Magyar Bölcsődék Egyesülete. Az egyesület kiadványokkal, módszertani levelekkel, értekezletekkel segíti a munkánkat. Ezenkívül tagja vagyok a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének, amely az érdekképviseletünket látja el, bátran fordulhatunk hozzájuk a jogi szabályzókkal kapcsolatosan is.
Tapasztalatok és nehézségek
Milyen tapasztalatokkal gazdagodott a pilisvörösvári közösségben való munka során? Mi az, amit különösen értékel a helyi szülők és gyermekek közösségében?
Tapasztalatom szerint a szülők együttműködőek, nyitottak az újra, lelkesek, érdeklődőek, szívesen vesznek részt a családi rendezvényeinken és ami a legfontosabb örömmel érkeznek reggelenként a bölcsődébe, nyugodt szívvel hagyják itt gyermekeiket. Célkitűzésem, hogy ne csak egy intézmény, hanem közösség is legyünk. Úgy érzem ez megvalósulni látszik.
Milyen nehézségekkel kell szembenéznie a bölcsőde vezetőjeként? Hogyan próbálják ezeket a kihívásokat megoldani?
Tapasztalatunk azt mutatja, hogy egyre több különleges bánásmódot igénylő gyermek van jelen a bölcsődékben is. Ezt felismerve és pedagógiai eszköztárunk bővítése érdekében különféle képzéseken, továbbképzéseken veszünk részt, házi továbbképzéseket szervezünk. Hiszek az élethosszig tartó tanulásban – jelenleg is főiskolai hallgató vagyok -, és kollégáimat is erre inspirálom. Szerintem az is általános trend az intézmények részéről, hogy rengeteg az adminisztrációs teendő, és úgy érzem ez néha pont onnan veszi el a fókuszt, amiért működünk: a gyerekekről.
Mik a legnagyobb örömök, amelyek a hétköznapok során feltöltik és motiválják Önt és a csapatát?
Látni az egyéni utakat, a fejlődési íveket, sikereket mind a gyerekek, mind a kollégáim részéről.
Gyermekek neveléssel kapcsolatos kérdések
Milyen módszereket alkalmaznak a gyermekek fejlődésének nyomon követésére?
Napi szintű megfigyeléseket végzünk, amelynek tapasztalatait a gyermekek egyéni fejlődési naplójában és a családi füzetben is rögzítjük.
Hogyan biztosítják, hogy minden kisgyermek a legjobb gondoskodást kapja?
Egyik legfontosabb alapelvünk az egyéni bánásmód, melynek alapjául szolgál a saját kisgyermeknevelő rendszer, ami azt jelenti, hogy a csoport gyermekeinek egy része, 6-7 fő, tartozik egy-egy kisgyermeknevelőhöz. Ahogy az otthoni élet során az édesanya szeretetteljes gondoskodása, úgy a bölcsődében a saját kisgyermeknevelő gyengéd, törődő, tapintatos figyelme segíti a gyermek harmonikus fejlődését és az elvesztett biztonságérzetének helyreállítását. A saját kisgyermeknevelő szoktatja be a gyermeket és ölelkezési időben (az az időszak amikor, mindkét kisgyermeknevelő jelen van a csoportban) elsősorban a saját gyermekei nevelésére, gondozására fordítja az idejét. A saját kisgyermeknevelő rendszer mind a szülőnek, mind a kisgyermeknek biztonságot nyújt.
Hogyan látja a jövőbeni bölcsődei nevelést? Milyen új trendek, vagy esetleg kihívások jelenhetnek meg a közeljövőben a szakmában?
Egyre gyakrabban tapasztalom, hogy a bölcsődékben is különféle foglalkozásokat, délutáni „különórákat” szerveznek, gondolok itt például egyebek mellett az úszásra, lovaglásra, nyelvtanulásra. Ennek a korosztálynak elsődleges szükséglete a belső késztetésen alapuló szabad játéktevékenység, felfedezés, érzékszervi megtapasztalás. Célom, hogy az általam vezetett intézményben egy kicsit lelassítsuk az idő kerekét, és visszaadjuk a gyerekeknek a nyugodt szemlélődés, rácsodálkozás lehetőségét, hogy saját ritmusukban fedezhessék fel a világ kincseit.
Hogyan vélekedik a szülők és pedagógusok közötti együttműködés fontosságáról?
Alapvetőnek, ha nem a legfontosabbnak tartom. A szülővel való fokozatos beszoktatásnak a gyermek biztonságérzetének kialakításán túl célja az is, hogy a szülő és a kisgyermeknevelő között létrejöjjön egy olyan bizalmi tér, melyben partnerként tudnak együttműködni.
Hogyan működnek együtt a szülőkkel a gyermekek fejlődése érdekében?
Én úgy tartom, hogy egy gyermek érkezésével egy teljes családot fogadunk be közösségünkbe, egy kicsit átkaroljuk őket, hiszen nagy mérföldkő a bölcsőde elkezdése. Beiratkozás előtt minden szülőt egyeztető beszélgetésre invitálok, melynek keretében aprólékosan átbeszéljük a bölcsődei szokásrendet, kéréseiket és kérdéseiket. A beszoktatást megelőzi a családlátogatás. A mindennapok során szoros együttműködésben vagyunk, reggelenként szívesen fogadjuk, ha megosztják az előző napi otthoni történéseket, örömöket, bánatokat. Kisgyermeknevelőink napi szinten informálják a szülőket gyermekük bölcsődei napjáról. A „minden rendben volt” mondat számomra nem elég, arra biztatom kollégáimat, hogy a lehetőségekhez mérten legbővebben számoljanak be a kicsik napjáról. Nyitottak vagyunk egyéni fogadó órákra, nevelési kérdésekben, elakadásokban támogatást nyújtunk a szülőknek, melynek alapja a közös gondolkodás, partneri kapcsolat.
Jövőbeli tervek és szakmai hitvallás
Milyen tervei vannak az intézmény jövőjével kapcsolatban? Vannak új fejlesztési ötletek, amiket szeretne megvalósítani?
Lehetőséget kaptam 2014-ben egy mobilitási pályázat keretében arra, hogy öt hetet töltsek egy firenzei bölcsődében. Rálátást kaptam az olasz metodikára, nagyon megtetszett a Reggio pedagógia, melynek elemeit szeretném beépíteni bölcsődénk mindennapjaiba. Alapvetően is hiszek az alternatív pedagógiai módszerekben, közel áll hozzám Maria Montessori pedagógiai szemlélete és didaktikai eszközei. Hálás vagyok a kisgyermeknevelőinknek, mert rengeteg kreativitás és ötlet lakozik bennük, melyből együtt tudunk meríteni. Ebben a nevelési évben fő fókuszunkat a mesélésre, annak színesítésére helyezzük. Nevelési év végén a szülői elégedettségi kérdőívünk kitöltésének keretében felmértük a szolgáltatásbővítéssel kapcsolatos szülői igényeket is. Többen jelölték meg a pszichológiai, családkonzulensi támogatást, szülői kommunikációs tréninget. Ezek életre hívásához keresem a lehetőségeket.
Milyen értékeket tart a legfontosabbnak a bölcsődében dolgozó kollégák számára?
Megbízhatóság, felelősségvállalás, őszinte, hiteles és nyílt kommunikáció, tapintat, elfogadás, empátia, humor, értő figyelem.
Hogyan támogatják egymást a csapaton belül?
Rendszeres esetmegbeszéléseket, házi továbbképzéseket, megbeszéléseket tartunk, melyek során együtt tervezünk, gondolkodunk, érvelünk és ellenérvelünk. Elérhető vagyok, azaz nyitott szívvel és füllel vagyok jelen kollégáim számára.
Mi a szakmai hitvallása, és hogyan jelenik meg ez a mindennapi pedagógiai munkában?
Hitvallásomat leginkább Teréz anya egyik gondolata fejezi ki „Ebben a világban nem tehetünk nagy dolgokat, csak kis dolgokat tehetünk nagy szeretettel.” Vallom, hogy egyedül nem megy, lehetnek bármilyen jó ötleteim, elképzeléseim, ha nincs mögöttem egy csapat, a csapat. Olyanok vagyunk, mint egy autó, a legapróbb alkatrész is fontos a működéshez. Minden este hálás szívvel gondolok az összes kollégámra, akik egytől-egyig nagy szeretettel fáradoznak azon, hogy minden területen biztosított legyen a gyermekek szakszerű ellátása, harmonikus fejlődése.
Kovács Andrea
