Vissza
posztumusz
tanítónő
sz. Kullmann Jolán (korábbi nevén Kralovich Gyuláné)
Kullmann Jolán 1885-ben született. Érettségi vizsgát Budapesten, az Andrássy úti leány-gimnáziumban tett. Tanárnői diplomáját a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte 1915-ben.
Férje Kralovich Gyula rajztanító (korábban katonatiszt). Kralovich Gyula és Szekeres László századosokat 1919. június 24-én Weltner Sándor a “Belügyi Népbiztosság” nyomozóosztályánál feljelentette, mint “veszedelmes ellenforradalmár”-okat, akik “a vasasok soraiba fehérgárdistákat csempésznek be”.
Kullmann Jolán tanárnői működését Budapesten kezdte, majd Pilisvörösvárra került, ahol 1924-ben magánpolgári iskolát nyitott a saját házában, a Táncsics u. 3. sz. alatt. Az első tanévet 11 fiú- és 10 leánytanulóval kezdte meg.
1924/25-ben, vagyis a polgári iskola megindulásának évében Pilisvörösvárról az iskola sta-tisztikai lapja szerint 156 tanuló jár Budapest valamelyik polgári iskolájába. Az, hogy a vörösvári magánpolgáriba csak 21 tanuló iratkozott be, annak az az oka, hogy az iskola hiva-talos engedélyezése erősen megkésett. – Az indulás évében az alábbiak tanítottak a magán-polgári iskolában: (1924/25) Kralovichné Kullmann Jolán igazgató, Feigl Margit rendes tanár, Kralovich Gyula rajztanító, Török István rk. hitoktató, Dr. Réthy Zoltán iskolaorvos.
A polgári iskola három évig volt magániskola, majd 1927. IX. 1-jétől az I. és II. osztályt államosították. 1929-től a teljes iskolát államosították, igazgatója az államosítás után is Kralovichné Kullmann Jolán maradt.
1934-ben az iskola új igazgatója, Koczkás Sándor így emlékezik a polgári iskola elmúlt 10 évére: “Iskolánkat községünk egyik lelkes hölgye, iskolánknak jelenleg is rendes tanára, Kralovichné Kullmann Jolán alapította, 1924-ben. Tanári személyzet 1926-ban: Kralovichné Kullmann Jolán igazgató, Kárpáti Ernő tanár, Feigl Margit tanár, Jakobné Balczer Mária óraadó, Kralovich Gyula óraadó, Rosner Antal (kántor-tanító) óraadó, Nagy Ipoly rk. hitoktató.”
A polgári iskola tantestülete 1933/34-en az alábbiakból állt: Igazgató: Koczkás Sándor. Tanárok: Bartók Anna, Czinkovszky Emília (egész éven át a Kir. Főigazgatóságnál teljesített szolgálatot), Kováts Izabella, Kralovichné Kullmann Jolán, Mihók Béla, Szele Terézia, özv. Szenthéné Begidsán Vilma, Vavrekné Berzenkovits Paula, Zolnay Aladár, Zimányi Ernő, Zsigrády Gizella, Makk Ferenc római katolikus hitoktató, Boldizsár Bertalan református hitoktató, Bilitzer Jenő izraelita hitoktató és Winkler Sámuel evangélikus hitoktató. Hivatalsegéd (1930 óta): Müller János.
1934. május 6-án ünnepelte a polgári iskola 10 éves fennállását. Az évfordulót a község határain is túlmenő ünnepségsorozattal ünnepelte a falu apraja-nagyja. Állami és egyházi főméltóságok tüntették ki jelenlétükkel az ünnepséget, pl. dr. Serédi Jusztinian bíboros hercegprímás, dr. Hóman Bálint kultuszminiszter – és más jeles főrangú személyiségek. Ekkor az iskola igazgatója Koczkás Sándor volt. Igazgatása alatt az iskolában jól működő irodalmi, sport- és egyéb egyesületek működtek. Az iskola ekkor már kb. 10 éve a Puskin u. 8. sz. alatt működött.
1936/37-ben 172 fiú és 100 lány volt az iskola tanulója. Ettől az évtől az iskola igazgatója: Mihók Béla. Az épület szűk, alig felel meg az oktatási kereteknek.
Közben a Vásár téren épült, alakult az új polgári iskola impozáns, modern épülete. Az iskolához az akkori körülményekhez képest korszerű, tágas tornatermet is építettek. A kivitelezők helyi iparosok voltak. Az iskola tervezője és kivitelezője: Schön Mátyás. Az ácsmunkákat Wohl Péter ácsmester végezte. A mesterien esztétikus és tökéletesen kivitelezett asztalosmunkák (nyílászárók) Kohlhoffer Mihály munkáját dicsérik.
A polgári iskola Vásár téri új épülete az iskola megalapítása után 13 évvel készült el.
Az “Állami Polgári Iskola” épületének avatása és átadása 1938. december 5-én volt.
Az új polgári iskola avatási ünnepsége 1938. december 5-én.
Középütt Lejtényi Győző, az iskola 1938. szeptember 1-jén kinevezett új igazgatója.
Az épületet dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter adta át a községnek, és az iskola 1938. szeptember 1-jén kinevezett igazgatójának, Lejtényi Győzőnek. Az átadási ünnepségen Krammer Annus néni vette át és köszönte meg a gyönyörű, új épületet. Ebből aztán bonyodalom is támadt, mivel nem a tantestület kérte fel erre, hanem az iskola építői bízták meg, élükön Schön Mátyással.
Az új igazgatót, Lejtényi Győzőt diákjai “szigorú úriemberként” emlegették. Az iskola akkori házirendje is ezt látszik igazolni.
Álljon itt néhány adalék az akkori házirendből:
- A fiúk haja egészen rövidre nyírt volt.
- A Bocskai-ruha és sapka- viselése kötelező volt.
- Szigorúan vették a köpeny viselését. (A szegényektől a fekete “klott” anyagból készült kötényt is elfogadták).
- Ékszert fülbevalón kívül nem hordhattak a lányok.
- Tornaruhájuk bő, rövid, fekete nadrág volt (lányoké), melyet az alján összefogtak, valamint fehér tornablúz.
- Moziba csak igazgatói engedéllyel, és csak kísérettel mehettek a tanulók. Írásbeli kérvényt kellett benyújtani: mit, kivel és mikor néznek meg?
A vasárnapi szentmisén a tanulók tanári kísérettel és felügyelettel jelentek meg. Minden vasárnap más-más tanár látta el az ügyeletet. Néha maga Lejtényi Győző is vállalta ezt a feladatot. Ő maga – a visszaemlékezők szerint – mindig, minden helyzetben öltönyt viselt.
A tanulók a következő módon köszöntötték a tanáraikat:
Diák: Szebb jövőt!
Tanár: Adjon Isten!
A tanári karnak már ekkor tagja volt Csonka József.
Igen tartalmas cserkészélet folyt az iskolában, melyhez 1938-ban a Puskin u. 8. épület két tantermét kapták meg a cserkészotthonnak.
Az 1940-es évek elején még tartalmas munka folyt az iskolában, de 1944-től fokozatosan csökkent a tanulók létszáma. Az iskola 1948-ig állt fenn. Utolsó igazgatója Csonka József volt.
1948 után új fejezet kezdődött az iskola életében. A polgári iskola épületében egy új, 8 osztályos “Állami Általános Fiúiskola “kezdte meg működését. Az iskola igazgatója Csonka József lett. Hatalmas lendülettel látott hozzá a felépítésében, kereteiben, az oktatás formájában és tartalmában is új, megváltozott iskola megszervezéséhez. Munkáját kitűnő tanári kar segítette. Jelentős részük a volt polgári iskola tanáraiból került ki – köztük volt Berencsváry Gyuláné is.
Berencsváry Gyuláné 1981 körül halt meg Pilisvörösváron, 96 éves korában.
(Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza c. könyvében elszórtan fellelhető részekből összeállította: Gromon István polgármester)
