Vissza
Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete november 27-én olyan döntést hozott, amelynek fő célja nem a terhek növelése, hanem a helyi adórendszer reálértékének helyreállítása, a város működésének biztonsága és a fejlesztések zavartalan folytatása. A korrekció alapja az a gazdasági és pénzügyi környezet, amely az elmúlt években radikálisan megváltozott: miközben a települések kiadásai többszörösére nőttek, a helyi adómértékek 13 éven át változatlanok maradtak és közben példátlan mértékű központi elvonások sújtották az önkormányzati szektort.
A mostani módosítás két fő területet érint:
– a kommunális adót, amely a vörösvári lakosok számára 12.000 forintról 20.000 forintra változik, míg a nem vörösvári lakosoknak 18.000 forintról 30.000 forintra nő.
– és a helyi iparűzési adót, amely 1,85 százalékról 1,95 százalékra módosul.
Mindkét változtatás mértéke továbbra is a reálérték alatt marad és a régió településeihez viszonyítva kifejezetten visszafogott.
1. Tizenhárom éve változatlan a kommunális adó
A kommunális adó mértékét Pilisvörösvár 2012-ben állapította meg, akkor 12.000 forintos éves összeggel a helyi lakosoknak, és 18.000 forinttal azoknak, akik nem rendelkeznek vörösvári lakcímmel. Azóta, vagyis több mint 13 éven keresztül, egyetlen korrekció sem történt. Ez idő alatt azonban a magyar gazdaság egésze – az infláció, a rezsiköltségek, az építőipari árak, a szolgáltatói díjak – olyan mértékben emelkedett, amely a 2012-ben megállapított adó reálértékét gyakorlatilag lenullázta.
Ha a 2012-es 18.000 forintos összeg a valódi inflációhoz igazodott volna, ma több mint 32.000 forint lenne évente.
Mi mennyibe került 2012-ben és mennyibe kerül ma?
A változásokat legegyszerűbb a mindennapi példákon keresztül érzékeltetni:
Egy liter benzin 2012-ben körülbelül 425 forintba került, ma már 560 forint körül van – csak ez önmagában közel 32 százalékos növekedés.
Az intézmények áramdíja 2012-ben 25 forint körüli kilowattóránkénti ár volt, 2024-ben az önkormányzati szektorban jellemző díj 70 és 100 forint között mozog – ez 200–300 százalékos drágulás.
Az aszfalt tonnánkénti ára 2012-ben 18–20 ezer forint volt, ma ugyanez 45–55 ezer forint – mintegy 150 százalékos növekedés.
Egy méter járda építésének fajlagos költsége 2012 körül 10–12 ezer forint volt, ma 20–28 ezer forint között mozog – átlagosan 120–140 százalékos drágulás.
Játszóeszközök, gumiburkolatok, parkberendezések ára az elmúlt 10–12 évben legalább 80–120 százalékkal nőtt.
Ezek mind olyan tételek, amelyeket az önkormányzat kénytelen finanszírozni: játszótér, sportpálya, óvoda, járda, út, közvilágítás – minden terület érintett. Eközben a kommunális adó összege egyetlen forinttal sem változott.
2. Drámai mértékű központi elvonások sújtják a várost
A települések pénzügyi helyzete nemcsak a költségek növekedése, hanem a bevételi oldal átrendeződése miatt is romlott. Pilisvörösvárt az elmúlt években különösen erősen érintették az állami elvonások.
2022-ben a város még körülbelül 100 millió forintot fizetett be a központi költségvetésbe, szolidaritási hozzájárulás néven, 2024-ben ez az összeg már meghaladta a 300 millió forintot.
Ez azt jelenti, hogy két év alatt több mint háromszorosára nőtt a város befizetési kötelezettsége, miközben ez az összeg korábban részben helyben maradt.
További tényezők:
A gépjárműadó teljes egésze az államhoz kerül – korábban ennek 40 százalékát az önkormányzatok kapták.
A helyi adóerő-képesség alapján kivetett elvonási rendszer évről évre növeli a befizetési kötelezettséget.
A kormányzati forrásból korábban támogatott feladatok egy jelentős részét ma már a településeknek saját költségvetésből kell megoldani.
Ezek együttes hatása az, hogy a települések — köztük Pilisvörösvár is — ugyanazon feladatokat ma lényegesen kevesebb helyben maradó forrásból kénytelenek finanszírozni.
3. A mostani korrekció továbbra is alacsony szintű teher
A vörösvári lakosság számára a kommunális adó összege 12.000 forintról 20.000 forintra módosul évente. Ez mindössze 8.000 forintos éves különbség, ami havi lebontásban 666 forint — vagyis nagyjából két kávé ára.
Azok esetében, akik nem rendelkeznek vörösvári lakcímmel, az éves összeg 18.000 forintról 30.000 forintra módosul. Ez a szint még mindig jelentősen elmarad attól az inflációs értéktől, amely a 2012-es díj reálértékét tükrözné.
Fontos hangsúlyozni:
ez a döntés nem arról szól, hogy a város rosszul gazdálkodna, sőt, az önkormányzat számláján jelenleg is több mint 1,5 milliárd forintos tartalék van.
A probléma az, hogy a külső gazdasági környezet, az energiaárak és az állami elvonások olyan mértékben növelik a kiadásokat, hogy a korrekció elmulasztása a fejlesztések lelassulásához és a közszolgáltatások színvonalának romlásához vezetne.
4. Az iparűzési adó finomhangolása: továbbra is az országos átlag alatt
A helyi iparűzési adó mértéke 1,85 százalékról 1,95 százalékra módosul, ez 0,1 százalékos növekmény. Ez még mindig elmarad a törvényileg maximált, a környékbeli városok többsége által alkalmazott 2 százalékos szinttől.
Mit jelent ez egy vállalkozás számára?
Egy 100 millió forint éves árbevételű vállalkozás esetében a módosítás évi nagyjából 100.000 forint többletet jelent. Ez havi szinten 8.333 forint, ami a vállalkozások költségszerkezetében nem számít jelentős tétel, ugyanakkor a város számára érzékelhető, kiszámítható többletbevételt biztosít.
5. A teljes többletbevételt a lakosság által igényelt fejlesztésekre fordítjuk
A két adónem módosításából befolyó többletbevétel, melyet nem vagyunk kötelesek befizetni, közvetlenül a lakosság érdekeit szolgálja majd. Olyan fejlesztésekre fordítjuk, amelyek:
javítják az infrastruktúrát,
növelik az életminőséget,
és hosszú távon értéket teremtenek a közösség számára.
A prioritások között szerepelnek:
– út- és járdafelújítások,
– csapadékvíz-elvezetési beruházások,
– közterületek megújítása, zöldfelületek karbantartása,
– játszóterek és sportpályák fejlesztése,
– óvodai és intézményi korszerűsítések,
– energiahatékonysági beruházások.
Ez a döntés nem Önök ellen szól, hanem Önökért. Köszönjük, hogy elfogadják, megértik és hozzájárulnak Vörösvár fejlődéséhez!
