Vissza
Ma június 21-én, szerdán kezdődik a csillagászati nyár. A nyári napforduló pontosan 16 óra 57 perckor lesz, ekkor "fordul" meg a Nap, amely a téli napforduló óta folyamatosan haladt észak felé, útja a Ráktérítőig tartott. Innentől viszont ellentétes irányt vesz, s elindul a Baktérítő felé, ahova fél éves vándorlás után télen érkezik majd meg.
A nyári napforduló alkalmával a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, s így az évben ezen a napon a leghosszabb a nappal, és legrövidebb az éjszaka. Bolygónk ebben az időszakban van legtávolabb csillagunktól, míg a téli hónapokban a legközelebb. A különbség nagyjából 5 millió kilométer.
A nyári napforduló összeforr Szent Iván napjával, illetve éjjelével. Azonban az évek során június 24-e helyett már június 20-án vagy 21-én következik be a legrövidebb éjszaka. Ennek oka a Föld forgástengelyének térbeli elmozdulása, amelynek következtében évente 24 percet tolódik a napállás maximumának időpontja.
Keresztelő Szent János (Szent Iván) születésének ünnepe is június 24-re esik, amely éppen fél évvel előzi meg Jézus születését. Sok hiedelem és népszokás fűződött ehhez a június 24-ét megelőző éjszakához. Ezen az estén az emberek tüzet gyújtottak, hogy megőrizzék a fényt, megtisztítsák vele testüket és lelküket, és segítsék a Nap évenkénti újjászületését.
A napfordulókat már a keresztény vallás létrejötte előtt is megünnepelték Egyiptomban és a Közel-Keleten. Keresztelő Szent János ünnepe a keresztény valláshoz kötődően az 5. században terjedt el, onnantól a szent tiszteletére gyújtották a tüzeket, így a különböző népek nyári napfordulóhoz kapcsolódó rítusai, hiedelmei is fokozatosan beolvadtak az ünnepbe.
Pilisvörösvár legutóbbi nagyszabású rendezvénye, a Stégek éjszakája is ezen ünnep közelsége jegyében telt.
