Mi az a fakataszter?

Akik figyelemmel kísérik Vörösvár életét, az elmúlt évben többször hallhatták, olvashatták a fakataszter szót. Hogy ez pontosan mit is jelent, hogyan és miért kell fáinkat felmérni, arról Németh Kristófot, a Dendrocomplex Kft. ügyvezetőjét kérdezte a Vörösvári Újságtól Palkovics Mária. 

A fakataszter röviden összefoglalva a faállomány felmérését, a fák vizsgálatát jelenti. Ám ennél sokkal többről van szó. Mi is ez pontosan?

A fakataszter egy leltár. A legtöbb önkormányzat ma Magyarországon nincs tisztában azzal, hogy hány darab fája van közterületen, és a témának egyelőre a jogszabályi alapjai sincsenek meg teljesen. Az önkormányzatoknak a zöldfelülettel kapcsolatban egy adatlapot kell vezetni, ebben az összes zöldfelületi elemnek szerepelnie kellene mint vagyontárgy. Ahogy egy ingatlankataszterben vezetik, hogy milyen ingatlanjai vannak egy önkormányzatnak, ugyanúgy jó lenne, ha egyértelmű lenne, hogy milyen épített játszóterei, sportpályái vannak a településnek, és milyen zöldfelülethez tartozó elemei. Ezek a zöldfelületi elemek ugyan az ingatlanoknál kevésbé értékesek pénzügyileg, de mégiscsak jelentős értéket tudnak képviselni. Az idős fák a zöldfelületeknek a legértékesebb elemei, mert a legnehezebben pótolhatók. A másik elem a kockázati szempont, amely a 346/2008-as kormányrendeletre vezethető vissza. Ez azt mondja ki, hogy minden tulajdonos köteles a területén álló fákat úgy kezelni, hogy az ne legyen élet- és balesetveszélyes, illetve ne okozzon nagy anyagi kárt. Tehát gondosan kell bánni a saját tulajdonunkban lévő fákkal, és hogyha azt sem tudjuk, hogy mink van, és azt sem, hogy amink van, az hol helyezkedik el, veszélyes vagy nem veszélyes, akkor nem tudjuk kezelni sem.

 Tehát ezek szerint amíg én a saját kertemben vagyok felelős a fákért, addig az önkormányzat a saját területén, ideértve a közterületeket is.

Így van, és ezért érdemes fakatasztereket készíteni. A kataszter célja határozza meg azt, hogy milyen szintű fakatasztert javasolt készíteni. Az elején meg lehet adni azokat a szempontokat, hogy melyek a fontos tényezők a városnak. Például van egy olyan városrész, ami nagyon elhanyagolt, de felújítási tervek vannak rá, újra lesz vízelvezetés, közművek stb. Ha ezen a területen vannak idős fák, vagy sok fával érintett, és ezek nincsenek pontosan térképen, nincsenek érték szerint besorolva, akkor gondok lehetnek. Sok esetben nagy beruházásnál most még úgy megy, hogy a tervezők a fákat nem, vagy csak túl későn veszik figyelembe, és ez utólag okoz gondot. Viszont ha már a tervezésnél tudnak róla, hogy melyek a nagyon értékes és megőrzésre érdemes fák, akkor megvalósulhatna úgy egy járdaépítés vagy egy telekalakítás, hogy ezeket figyelembe veszik. Magyarországon még nincs bevett gyakorlat erre, úgyhogy mi szoktuk segíteni szakmai szempontokkal a megrendelőt, hogy mi alapján készüljön a fakataszter. A buktatókat is el tudjuk mondani, és elég sokféle célt is, majd közösen próbáljuk meg kitalálni, hogy melyek legyenek a kitűzött célok, már csak azért is, mert a kataszter elkészítésének az ára egyenesen összefügg az adattartalom mélységével és pontosságával. Ha az elején rosszul van meghatározva, akkor méregdrága vagy pedig használhatatlan lesz annak ellenére, hogy nagyon sok adat van benne.

Ehhez viszont elég jól kell ismerni az adott települést. Vagy elég, ha a megrendelő ismeri?

Az az ideális, ha együtt tudunk működni a megrendelővel, Vörösváron ez jól működik. Amikor kitűzünk egy irányt, egy célt, akkor megkérdezzük, hogy melyek a legfontosabb területek a kataszter elkészítése szempontjából. Kijelöljük az egyes, kettes, hármas, négyes stb. prioritással rendelkező helyszíneket, mondjuk a helyszín forgalmassága, érzékenysége alapján. Például óvoda, iskola, temető esetében meg kell határozni, hogy a temető fontosabb-e, mert esetleg összetörhetnek a sírok, ha ráesik egy fa, vagy pedig az óvodában a játszótéri elemek sérülésének, ne adj’ isten, a gyerekek sérülésének elkerülése. Itt talán egyértelmű, hogy az óvoda fontosabb, de azon már biztosan vita lesz, hogy az óvoda vagy az iskola környéke élvez prioritást. Ezért fontos az együttműködés.

Pilisvörösváron tavaly nyáron szavazta meg a testület, hogy elkészítteti a város fakataszterét. Hogyan indult el a munka, milyen lépések vannak?

Ahogy mondtam, itt jó az együttműködés, mert a városvezetők kooperatívak, közösen ki tudtuk alakítani a célokat. Mi elmondtuk az előnyöket, hátrányokat, ők meg elmondták a politikai vagy közösségi szempontjaikat, és a kettőnek az összegyúrásából alakult ki egy koncepció. Végigmentünk azon, hogy mi kerüljön egyáltalán a kataszterbe, és mi ne. Fölvettük és besoroltuk a területeket különböző prioritások alá. Az önkormányzati intézményeket, óvodákat, orvosi rendelőt, iskolát, mint magas prioritással rendelkező helyszíneket, aztán a másodlagosakat, mint például az utcai fákat vagy a Bányatelepen lévőket. Részükről jogos kérés volt, nekünk némi nehézség, hogy a legidősebb fákat lehetőleg rakjuk be első körben a kataszterbe. Nem maga a felvétel a nehéz, hanem a favizsgálati szint, hogy éppen a legnehezebben vizsgálható, legbonyolultabb fák kerültek most javarészt ebbe bele. Ezt követően csináltunk egy drónos lerepülést. Meghúztuk közösen azokat a határokat, hogy melyik részeket repülje le a drón. Így nagyon pontos, részletes képet kapunk a fákról. A Google-térképek erre nem alkalmasak, ez viszont olyan minőségű térképet ad, amin látni például, hogy hol a fa törzse, meddig ér a lombkoronája, beér-e az udvarra stb., ezáltal észszerűbb, pontosabb és jobb lesz a kataszter. Ez volt tehát az első lépés, és így már jobban ki lehetett jelölni a területi határokat. Az ez alá a határ alá eső idősebb fákat az önkormányzat megjelölte, mi pedig javasoltuk, hogy a fiatal fák is kerüljenek bele, mert kevés pluszmunkával teljes körű lesz a kataszter. Azokon a helyeken, ahol erre nem volt anyagi keret, ott pedig kijelölten csak az idős, nagy átmérőjű fák kerültek be. Az egészet egy térinformatikai rendszerben lehet kezelni, az ember rákattint egy pontra, és az alatt megnézheti az adott fa fényképét, az összes hozzá tartozó adatot, és ezek bővíthetők. Ez azért is jó, mert például a cégek a fa átmérője vagy körmérete alapján adnak árajánlatot, hogy mennyibe kerül a permetezés vagy az injektálás.

Tehát a fák felvétele megtörtént a kijelölt területeken. Ezután következik még valami?

Az első ütem, amivel megbíztak minket, a fák felmérése volt. Ez már megtörtént, most a műszeres favizsgálatok következnek.

Ennek során derül ki, hogy melyek az esetlegesen élet és balesetveszélyes fák?

A fákat kategóriákba soroljuk. Az egyik az az eset, amikor a fával semmit nem kell kezdeni, tehát biztonságos, sem faápolás, sem favizsgálat nem szükséges. Van az a szint, amikor faápolás szükséges, de favizsgálat nem. És van az a szint, amikor műszeres vizsgálatok kellenek ahhoz, hogy megállapítsuk, egy fa veszélyes, vagy nem veszélyes. Persze van olyan is, amikor egyértelműen látszik, hogy a fa teljesen kiszáradt, például láthatóan ketté van nyílva a törzse. Itt vizsgálat nélkül kimondható, hogy egyértelműen ki kell vágni, és azt kell eldönteni, hogy ezt azonnal, sürgősen vagy tervezetten kell megtenni. A favizsgálati szakasz most kezdődött meg, első körben megcsináltuk a szűréseket, tehát hogy melyek az azonnal kivágandó fák – ezeket a városüzemeltetés már ki is vágatta –, és átadtuk a sürgősen és a tervezetten kivágandó fák listáját is. A sürgősen kivágandó egy egyértelmű kategória, ezeket nem a jövő évi költségvetésbe kell betervezni. A tervezettet be lehet tervezni egy következő költségvetésbe, attól függ, milyen a fa, illetve hogy vannak-e olyanok, amelyek akár kivágás nélkül is évekig bent tarthatók, magas rizikó vagy magas vizsgálati költség mellett. Például egy visszavágott akácfa, 60 centi átmérővel, 5-6 méteres magassággal, ha nem vágják ki, de rendszeresen visszavágják, és évente elvégeznek rajta egy gyökérstabilitás-vizsgálatot, akkor ez szakszerűtlen ugyan, de akár maradhat is. Itt a kérdőjel az, hogy érdemes-e évente gyökérstabilitás-vizsgálatot végezni, vagy inkább le kellene cserélni egy olyanra, amelyik hamar már jóval nagyobb lombkoronát növeszt, és még ötven évig nincs vele gond. Ám átmeneti időszakban ezek megengedhetők, hiszen egyik napról a másikra nem lehet több száz fát kivágni és újakat ültetni helyettük.

Annak a meghatározása is a folyamat része, hogy hová milyen új fák telepíthetők?

Igen. A fatelepítésre sokan azt hiszik, hogy nagyon könnyű. A városban azért nemkönnyű, mert egyrészt a városnak a hosszú távú terveivel kellene hogy egyezzen, másrészt a közművekkel is egyeznie kellene. Ha ez jól működik, akkor a gyakorlatban úgy szokott kinézni, hogy a fakataszterbe berakunk tervezett fahelyeket. Ezt jó esetben úgy tesszük meg, hogy már a közműtérképek a mi térképünk alatt vannak, tehát tudjuk, hogy hol megy a föld alatt elektromos áram, csatorna, mi a védőtávolság stb. Rosszabb esetben mi csak egy potenciális fahelyet rakunk a térképre, és utána beküldjük a város műszaki irodájába, és ők nézik át, hogy ezek közül mi milyen közművekkel érintett, ahol érintett, azt törlik. Ha van egy ilyen térkép, akkor már úgy lehet fát ültetni, hogy hosszú távon ott tud majd maradni az adott fa. Ezért próbáljuk nagyon erőltetni a tervezett ültetési helyeket.

Mikor, mivel ér véget a munka?

Ez az első ütem kb. ezer nagy méretű fát és nagyjából háromszáz kis méretű, frissen vagy nemrég ültetett fát érintett. A nagy méretű fák vizsgálata az elkövetkezendő néhány hónapban lefut, és ez az ütem ott fog befejeződni, hogy a műszeres favizsgálatok megvannak azokon a helyeken, ahol szükséges, megtörténik a kiírás, hogy a műszeres favizsgálat alapján mi történne a fával, megtartható-e, csak ápolás mellett tartható, vagy adott esetben kivágandó. Ha ezek a kategóriák megvannak, akkor tulajdonképpen a következő ütem is elindulhatna. Ez nem azt jelenti, hogy ezeken a helyeken nem kell újbóli favizsgálat. Lesznek olyan helyek, ahol éves szintű favizsgálatra van szükség, addig, amíg a fa áll, ez nyilván a rossz állapotú fák esetében igaz. Azt gondolom, hogy a legjobb, ha a legidősebb, legszebb, bármilyen történelmi vagy érzelmi kötődési szempontból érintett fák egy szűk százalékát drágán is fenntartják, mert ezek értékesek. Ám ezt nem lehet megtenni úgy, hogy csak elöregedő fasorokat tartunk fönt, mindenféle keret nélkül. Az lenne az ideális, ha meglenne, hogy milyen arányban legyenek idős, középkorú és fiatal fák egy településen. Fontos, hogy mindegyikből legyen, és ha kell, fokozatosan cseréljük őket.