Vissza
A 2013. évi Vörösvári Napokra Zsámboki Szabolcs „Trachtenschau” címmel népviselet-bemutatót szervezett a Tájház ruhadarabjaiból – kezdi a történetet Richolm Erik, az egyesület elnöke. A ruhákat hagyománytisztelő családokból származó, német misére járó fiatalok mutatták be, akik továbbra is szerettek volna a sváb hagyományokkal és a néprajzi értékek megőrzésével foglalkozni, ezért hetente kétszer találkozni kezdtek a Sváb Sarokban.
Erik így foglalja össze a fiatalok motivációját: „A cél az volt, hogy ne csak a viseletet, hanem a német nemzetiségi kultúrának minél szélesebb területeit lefedjék, hogy hol a tánccal, hol az énekkel, hol a konyhával, hol a helytörténettel foglalkozzanak egy kicsit. Körülbelül egy éve ment ez így, amikor én belecsöppentem.”
Kezdetben még családiasabban, tizenketten-tizenhárman gyűltek össze hetente kétszer a Sváb Sarok egy kis szobájában – meséli Mirk Szilvia, az egyik alelnök. Hétfőnként Zsámboki Szabolcs tartott helytörténeti jellegű, tematikus foglalkozásokat, a csütörtök pedig az éneklésről és a táncról szólt. Néhány év után ez utóbbiak kerültek az érdeklődés fókuszába, emellett igyekeztek sváb szövegekkel és a sváb konyha remekeivel is mélyebben megismerkedni. Bort készítettek, káposztát savanyítottak, kolbászt töltöttek, a Sváb Sarok sparheltjén készült a rétes és a nudli. A lelkes fiatalok mindeközben elrendezték a Sváb Sarok udvarát, rendbe tették a pincéjét.
2017-re érlelődött meg az igény, hogy kereteket adjanak tevékenységüknek, ezért megalapították a Werischwarer Heimatwerk Hagyományőrző Egyesületet 25-30 taggal, ők alkotják ma a felnőttcsoportot. 2019-ben indultak el a gyerek- és ifjúsági csoportok, mára pedig már négy korosztályból és a kórusból áll össze, és százkét tagot számlál az egyesület. A gyerekeknek is szerveznek projektnapokat, voltak együtt szüretelni, ahogy egyházi eseményeken is részt vesznek, például az úrnapi virágszőnyeg-készítésen. Így a gyerekek is megérezhetik az indulás éveinek lelkesedését, és igazi közösség kovácsolódhat belőlük.
Szilvi feleleveníti az ötéves jubileumot is, melyen igyekeztek a munkásságuk minden részletét bemutatni, így szerepet kapott a nyelvjárás, volt népismereti bemutató, tánc és ének. „2019-ben már a gyerekek is részt vettek az ünnepi műsorban, ekkor egy sváb családi ebédet vittünk színpadra sok sváb szöveggel, amelyet szerencsére a felnőtt és gyerek tagok egyaránt autentikusan elő tudnak adni.” A koreográfiákat Szilvi és testvére, Julcsi állította össze, de természetesen mindenki kiveszi a részét a munkából. A négy csoportból hármat Szilvi vezet, egyet már át tudott adni a fiatalabbaknak. Örömteli, hogy van, aki átvegye a stafétát, a májusfaállítást is az ifjúság szervezi már.
A sok fellépés mellett több alkalommal vettek részt minősítő versenyen szép eredményekkel, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (LDU) gáláján is lépett fel csoportjuk, jártak az Europeade fesztivál keretein belül Portugáliában, Németországban, idén pedig Szardíniára készülnek. Erik nevetve idézi fel a portugál út kalandjait: „Képzeld csak el, ahogy a húszas éveik elején járó lányok és fiúk Portugáliában, a macskaköves főtéren népviseletben, harmonikakísérettel, a negyven fokban vörösvári sváb népdalokat énekelnek. Olyan dolgokat tudunk létrehozni, és olyan dolgokba húzzuk egymást bele, amit más nem feltétlenül vállalna fel.”
A tízéves jubileumi ünnepséget idén május 25-én tartották a Művészetek Házában. A műsor alapját Erik ötlete képezte, a színpadra állítást pedig Szilvi valósította meg. Az igazi, belevaló sváb házaspár szerepére Hau Juliska nénit és János bácsit kérték fel, mert tudták, hogy ők hitelesen tudják képviselni az elképzeléseiket.
A táncokban eleve a korosztályokat érdeklő témákat dolgozzák fel – meséli Szilvi. A kicsik csúfolódó-mondókázó játékait, az első szerelmet, a regrutaéveket, az idősebbek táncát, a farsangtemetést igyekeztek egy életútra felfűzni, így állt össze a műsor néhány népdallal, sváb betétekkel, a kerettörténet azonban mai öltözékkel, magyar beszéddel, legózó gyerekekkel valósult meg, hiszen ma így élünk. A műsorban Juliska nénit minden életszakaszban egy többsoros nyakláncú lány, míg Jani bácsit egy zsebórás fiú jelenítette meg a színpadon. A koreográfiákhoz mindig autentikus magyarországi német vagy annak elfogadott népdalokat és zenéket használnak. Ebben remek partner a Klani Hupf zenekar, a mostani műsorhoz is ők szolgáltatták a muzsikát. Az előadást bál követte, ahol az egyesület régi jó barátai, a Die Bergländer Buam zenészei gondoskodtak a jó hangulatról. Az ünneplés másnap sem ért véget, a Sváb Sarokban tartott vasárnapi morzsabulin a Die Grenzbacher zenekar húzta a talpalávalót.
A Heimatwerk ezúton is köszönetet mond a városi és a német nemzetiségi önkormányzatnak, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelőnek a jubileumi rendezvény támogatásáért, emellett a szülőknek a folyamatos támogató hozzáállásért.
Juhászné Hahn Zsuzsanna
