Vissza
Elérkezik az a bizonyos pillanat: a gyermek kinövi az óvodai bútorokat, már ő tanítja a kicsiket az udvaron, és a szülőben megfogalmazódik a nagy kérdés: „Most akkor menjen iskolába, vagy maradjon még egy évet az óvodában?” Nincs egyetlen jó válasz. Van viszont a saját gyermekére szabott döntés – ebben szeretnék egy kis kapaszkodót adni.
Ki számít most iskolakötelesnek?
Magyarországon minden gyermek abban az évben válik tankötelessé, amelyben augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. A 2026/2027-es tanévre nézve tehát iskolakötelesek azok a gyermekek, akik 2019. szeptember 1. és 2020. augusztus 31. között születtek. Ők azok, akiknél most aktuális a kérdés: iskolakezdés vagy még egy óvodai év.
Lehet-e még egy évet óvodában maradni?
Igen, lehet. Ha szülőként úgy érzi, hogy gyermekének jót tenne még egy óvodai év, kérheti az iskolakezdés halasztását. Ehhez kérelmet kell benyújtani az Oktatási Hivatalhoz, legkésőbb 2026. január 19-ig. A kérelmet elektronikus úton (Ügyfélkapun keresztül) vagy postai úton lehet beadni, a részletek az Oktatási Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) érhetők el. Fontos tudni, hogy az iskolakezdés halasztását legfeljebb egy alkalommal, egy nevelési évre lehet kérni.
Ha a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága már kiállított szakértői véleményt arról, hogy a gyermek még egy évig óvodai nevelésben részesüljön, akkor nem szükséges külön kérelmet benyújtani az Oktatási Hivatalhoz – elegendő bemutatni az óvodában a szakértői véleményt.
És ha túl ügyes, mehet előbb is?
Előfordul, hogy egy gyermek nagyon gyorsan érik, önálló, érdeklődik a betűk és számok iránt, és a szülő úgy érzi, akár korábban is sikeresen boldogulna az iskolában. Előrehozott iskolakezdésre is van lehetőség – ez azoknál a gyermekeknél jöhet szóba, akik 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között születtek. Ehhez szintén az Oktatási Hivatal engedélye szükséges, ugyanazon a felületen, hasonló módon lehet kérvényezni, mint az óvodában maradást.
Mit jelent ma az iskolaérettség?
Az iskolaérettség nem azon múlik, hogy a gyermek tud-e már írni, olvasni, vagy felismeri-e az összes betűt. Sokkal inkább azon, hogy idegrendszerileg, érzelmileg és szociálisan készen áll-e az iskolai terhelésre. Néhány egyszerű, hétköznapi kérdés, amelyet érdemes végiggondolni:
1. Testi oldal: Kibír-e egy délelőttöt hosszabb leülésekkel, feladatokkal? Mozgása összerendezett-e: tud ugrálni, futni, labdázni, ollóval vágni, rajzolni? Elbírja-e az iskolatáskát, nem túl törékeny még a mindennapi strapához?
2. Értelmi oldal: Érti az egyszerű utasításokat, akár több lépésben is? (Például: „Vegye elő a füzetet, nyissa ki, és tegye a ceruzát az asztalra.”) Képes néhány percig egy mesére, feladatra, játékra figyelni? Ismeri alapvetően a színeket, formákat, mennyiségeket, tájékozódik saját világában (tudja a nevét, a szülők nevét, lakhelyét)?
3. Szociális oldal: Tud várakozni, sorban állni, közösen játszani társaival? Elfogadja a felnőtt – óvodapedagógus, később tanító – iránymutatását? Képes beilleszkedni egy 20–25 fős közösségbe, vagy csak egy-két közeli barát társaságában érzi magát biztonságban?
4. Érzelmi oldal: Várja-e az iskolát, alapvetően kíváncsi, érdeklődő? Mi történik, ha valami nem sikerül elsőre? Teljes összeomlás, sírás, dühroham, vagy egy kis segítséggel újra próbálkozik? Tudja valamennyire szabályozni indulatait, mozgásigényét?
Érdemes figyelembe venni: egy gyermek másként viselkedik otthon vagy egy szűk baráti társaságban, és megint másként egy 25-30 fős csoportban. Az óvodapedagógusok nap mint nap látják ezeket a helyzeteket, ezért véleményük fontos támpont lehet.
Mikor érdemes az óvodában maradást választani?
Érdemes elgondolkodni egy plusz óvodai éven, ha például a gyermek nagyon félénk, nehezen oldódik közösségben, még éretlen az önállóság terén (öltözködés, tisztálkodás, eszközök rendben tartása), figyelme nagyon gyorsan elkalandozik, beszéde, nyelvi kifejezőkészsége még sok gyakorlást igényel, a kudarcokat nehezen viseli, gyakran sírással, dühkitöréssel reagál. Ilyen esetben egy plusz óvodai év óriási ajándék lehet: kevesebb teljesítménykényszer, és idő az érésre.
Mikor lehet jó döntés az iskola?
Sok gyermek a nagycsoport végére szinte kinövi az óvodát: keresi az új feladatokat, szívesen ül le rajzolni, foglalkozni akár hosszabb ideig is, érdeklik a betűk, számok, naptár, időjárás, szívesen old meg kisebb fejtörőket. Számukra az iskola inkább izgalmas új kihívás, mintsem ijesztő kötelezettség.
Kivel érdemes egyeztetni a döntés előtt?
Érdemes több szakember véleményét is meghallgatni. Az óvodapedagógus látja a gyermeket közösségben, napirendben, sokféle helyzetben. A gyógypedagógus, logopédus akkor segíthet, ha bármely területen elmaradás, nehézség mutatkozik. A Pedagógiai Szakszolgálat pedig abban az esetben, ha komolyabb kérdések, kételyek merülnek fel. Nyugodtan lehet így kezdeni a beszélgetést: „Bizonytalan vagyok, szeretném kikérni a véleményét.” Ez nem gyengeség, hanem felelős, gondos szülői hozzáállás.
Nincs rossz döntés – csak átgondolt vagy elhamarkodott
Ami igazán számít, hogy nem az alapján dönt a szülő, mit szól a szomszéd, vagy mit csinálnak a barátok, unokatestvérek, hanem a saját gyermeke tempóját, szükségleteit, személyiségét veszi figyelembe. Minden gyermek más ütemben érik, és máskor áll készen erre a nagy lépésre.
Ha bizonytalan, keresse bizalommal az óvodapedagógusokat, az óvoda vezetését – örömmel beszélgetünk, megosztjuk tapasztalatainkat, és igyekszünk együtt megtalálni azt a megoldást, amely a gyermek szempontjából a legkedvezőbb. (Az óvodában maradás kapcsán fontos dátum a január 19.: eddig van lehetőség kérelmezni az óvodában maradást.)
Tallér Johanna, német nemzetiségi óvodapedagógus, óvodaigazgató
