Vissza
A város közös takarításával kezdődött az április. Hogy sikerült az idei program?
Április 5-re szervezte meg az önkormányzat az idei várostakarítást, amely több szempontól is rekorderré vált. Idén 16 helyszínen 16 szervezet gyűjtött szemetet, ebből összesen több mint 36 köbméternyi gyűlt össze, a Sirály utcától egészen a Sanyi-rétig. Ez az eredmény egyszerre ad okot örömre és elgondolkodásra. Egyrészt példaértékű, hogy ilyen aktívak voltak a csatlakozó szervezetek és önkéntesek, másrészt aggasztó, hogy még mindig ilyen mennyiségű hulladék halmozódik fel a közterületeken. A város tisztasága nem magától értetődő – a közös tér közös felelősség. Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, aki bármilyen formában hozzájárult a várostakarításhoz. Kiemelt köszönet illeti a Magyar Közutat a 10-es főúton végzett útpadka-takarításért, a városgazdákat az előkészítő és utómunkákért, a Városi Főzőkonyhát az ellátásért, valamint a Krausz Mezőgazdasági Szaküzletet a felajánlott zsákokért és kesztyűkért.
Miben látja az éves várostakarítás hasznát vagy értelmét?
Úgy vélem, az éves várostakarítási akciónk jóval több, mint egyszerű szemétszedés. Egyrészt fontos közösségépítő esemény, amely erősíti az összetartozás érzését és a városhoz való kötődést. Másrészt erős prevenciós üzenetet is hordoz: azt üzeni, hogy vigyáznunk kell a környezetünkre, és közös felelősségünk megőrizni annak tisztaságát. Vörösvári lakosként nagyon elszomorító, hogy egy önkéntesekből álló közösség kénytelen mások helyett takarítani, olyanok után, akik semmilyen felelősséget nem vállalnak a saját környezetükért. Személy szerint mindig figyeltem arra, hogy ne hagyjak magam után szemetet, soha nem dobtam el egyetlen flakont sem, és bízom abban, hogy ezzel nem vagyok egyedül.
Ha egy kicsit tovább folytatjuk ezt a gondolatmenetet, nem lehet szó nélkül elmenni az eldobált italosüvegek, a falfirkák vagy éppen a közösségi tereink – például liftjeink – megrongálása mellett sem. Ezek a jelenségek nemcsak bosszantóak, de komoly anyagi terhet is jelentenek a város számára. Miközben sokan tisztelettel viszonyulnak közös értékeinkhez, sajnos vannak, akik ezt nem veszik komolyan, a következmények pedig mindannyiunkat érintenek.
Nemrég adta hírül az MTI, hogy dr. Navracsics Tibor Közigazgatási és Területfejlesztési miniszter közösségi értékvédelmi konzultációt tartott a polgármestereknek a települések önvédelemhez való jogáról. Hogyan érinti Vörösvárt ez a jogszabály?
Pilisvörösvárt ez a jogszabály érdemben nem érinti, hiszen a lakossági visszajelzésekre reagálva már korábban megtettük a szükséges lépéseket: a képviselő-testület többségi támogatásával elrendeltük a részleges változtatási tilalmat. Ezt a rendeletet korábban is kezdeményeztem, azonban a korábbi – TEVÖ-s többségű – testület nem támogatott ebben.
Úgy vélem, a kormány helyesen jár el azzal, hogy nagyobb mozgásteret és szabályozási lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: ha ez a szemléletmód és szabályozási eszköztár már a 2010-es években rendelkezésre állt volna, ma talán nem került volna az agglomeráció – így Pilisvörösvár is – az infrastruktúra terén tapasztalható túlterheltség határához. „Pilisvörösvár megtelt!” – ez a 2024–2029-es polgármesteri ciklusom mottója, és ezen elv mentén fog megszületni az új Helyi Építési Szabályzatunk is.
Pilisvörösvárra látogatott Menczer Tamás országgyűlési képviselő. Mi volt a találkozó apropója?
Március 26-án Menczer Tamás látogatást tett a polgármesteri hivatalban. A találkozó elsősorban egy bemutatkozó, kötetlen egyeztetés volt, amely során lehetőség nyílt a közös együttműködés lehetőségeinek áttekintésére is. Pilisvörösváron mindenkit nyitottan és politikai hovatartozástól függetlenül fogadunk, aki segítő szándékkal érkezik. Kiemelt célként kezelem a mindenkori kormányzattal való korrekt kapcsolat fenntartását, ahogy azt polgármesteri programomban is rögzítettem. A megbeszélésen képviselő úr jelezte, hogy a 2026-os országgyűlési választáson a Pilisvörösvár központú választókerületben kíván indulni, ehhez sok sikert és kitartást kívántam neki.
Milyen területeken látják az együttműködés lehetőségét?
Egyeztetésünk során felvázoltam, melyek azok a fejlesztési területek, ahol elengedhetetlen a kormányzati támogatás. Ilyen például a Búcsú téren tervezett játszótér megvalósítása, amely méreténél és költségigényénél fogva meghaladja a városi költségvetés lehetőségeit. Szóba került továbbá az Útőrház utcai gyalogátkelő kialakítása, valamint a balatonfenyvesi üdülő helyzetének rendezése is. Bízom abban, hogy ezekhez a projektekhez minél szélesebb körű támogatást sikerül elnyerni.
Nagy port kavart a közösségi média pilisvörösvári csoportjaiban a Vásár téri padok elbontása, ezt hogyan értékeli?
Elöljáróban fontosnak tartom megjegyezni, hogy a közösségi médiában tapasztalható élénk reakciók sokszor ugyanattól a szűkebb felhasználói körtől érkeznek, amely nem feltétlenül tükrözi a teljes lakosság véleményét. A Vásár téri padok elbontásával kapcsolatban a döntés hátterében elsősorban a közrend és közbiztonság fenntartása állt. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy intézkedésünk beváltotta a hozzá fűzött reményeket: kollégáimhoz azóta nem érkezett bejelentés rendzavarásról az érintett területről.
Polgármesterként az a feladatom, hogy a város minden lakosának érdekeit képviseljem, nem csupán azokét, akik a leghangosabban nyilvánítanak véleményt. Fontosnak tartom a „csendes többség” visszajelzéseit is, akik közül többen – például a Vásár téri iskola munkatársai és szülők – kifejezték támogatásukat a döntéssel kapcsolatban.
Természetesen a helyzetet továbbra is figyelemmel kísérjük, és ha a körülmények, visszajelzések indokolják, a közösség érdekeit szem előtt tartva készek vagyunk lépéseket tenni a város több, frekventáltabb pontján – ilyen még a Templom tér, a Fő tér, a Búcsú tér és a tavak környéke. Összehangoltuk rendőreink, rendészeink, polgárőreink és településőreink munkáját, akik hetente többször közösen járőröznek. Két új településőr is szolgálatba lépett, így már hárman járják Vörösvárt esténként, figyelik a várost, ellenőrzik a rendet, jelzik a problémákat, és ha kell, riasztják a rendőrséget.
Ha jól értem, napirenden van akár a padok visszaállítása is?
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a korábbi, sok szempontból problémás helyzetet nem szeretnénk visszahozni. Semmiképpen sem cél, hogy a tér olyan módon váljon újra használttá, hogy hajléktalan, ittas vagy akár agresszív személyek jelenléte veszélyezteti a gyermekek biztonságát.
Amennyiben a padok visszahelyezésére sor kerül, azt csak átgondolt, felelős módon tudjuk elképzelni. Ennek egyik lehetősége a tér részleges elkerítése lenne, így azt kizárólag diákok, pedagógusok és szülők használhatnák. Egy másik opció speciálisan kialakított padok elhelyezése, amelyek alkalmatlanok életvitelszerű tartózkodásra, ugyanakkor továbbra is biztosítják a kulturált, rendeltetésszerű használat lehetőségét.
Mint mondtam, folyamatosan monitorozzuk a helyzetet, kapcsolatban állunk az iskolával, és amint a körülmények indokolják, lépni fogunk.
Sólyom Ágnes
